Esztergom Évlapjai 1979

Dr. Horváth István: Az esztergomi Porta Speciosa újabb töredéke

tének és két hátsó lábának részlete látható. (4. kép; 2.) — Sajnos a kő szélei töredezettek, így az ábrázolásból, amely a sérült felületen helyezkedik el, csak kis részlet maradt meg. Szerencsére ebből a kis részletből is következtetni lehetett arra, hogy Agnus Dei ábrázolással van dolgunk. A kőnek a Porta Speciosához való tartozását azonban a hosszanti oldal vizsgálata erősítette meg: a bárány helyzetéből következett ugyanis, hogy a kő valahol úgy helyezkedhetett el, hogy előlapja (a bárány) és alsó lapja is látható volt (4. kép; 1.) — A hosszanti lapról kitűnt, hogy haránt irányban enyhén ívelt, tehát a kő valószínűleg egy boltív homlok-vonalában, esetleg mint zárókő játszhatott szerepet. További következtetésre a hosszanti oldal ábrázolása nyújtott segítséget, amelyen három, befúrt lyukakkal elválasztott, bevésett körív-szeleten belül egy csillag-szerű díszítés és egy emberi kéz hüvelykujja, az íveken kívül pedig emberi arc részlete volt látható (4. kép; 4.). (A kő szélei itt is erősen töredezettek, így a vésetek sehol sem futnak ki a kőhasáb széléig.) Széles György a Porta Speciosa leírásánál említette, hogy a kapu ívezetén, felül (ahol a későbbiekben még említésrekerülő felirat volt), kifordított, áldó kéz maradványát látta.

14

0 Az áldó kéz azonban nem a felirat szavai közt, a homlokfalon, hanem (a két szó között ugyan, tehát középen, de) az ív felső részén, alulról volt látható. A Klimo-féle kép az ívezetet alulról mutatja és itt a festő ábrázolta is a középső, fehér színű zárókő alsó részén a körívbe foglalt áldó kezet (dextera Domini), sőt kétoldalt egy-egy kisebb kör-alakú folttal (a töredéken is meglévő) angyalfejek is láthatók rajta. (4. kép; 3.) — A Porta Speciosának Lux Géza-féle rekonstrukciója alapján készített makettjén ugyanitt, a zárókő alsó ívén szerepel is az áldó kéz, a felső ívezeten viszont, ahol a „MENTEM SANCTAM SPONTANEAM HONOREM DEO ET PATRIE LIBERACIONEM" felirat (= Szent és kész elmét, tiszteletet Istennek és a hazának szabadságot.) volt olvasható,

14

1 a Spontaneam és honorem szavak közti fehér zárókőre egyenlő szárú keresztet véstek.

14

2 Erre az indokot Széles 1763. évi kézirata adhatta, ahol a felirat nagyjából betűhű rajzán ugyanitt, Széles keresztet ábrázolt.

14

3 (5. kép.) Már Czobor Béla utalt arra, hogy a Széles által jelzett keresztnek a Klimó-féle képen semmi nyoma nincsen.

14

4 Ezzel szemben a Klimó-képen a zárókő előlapján igen halványan ugyan, de kivehető egy körívben lépő állat körvonala (4. kép; 3.), amire korábban nem figyeltek fel. A kép készítője — aki egyébként igen apró részleteket megfigyelt és pontosan ábrázolt — eszerint még látta az Agnus Dei elmosódott körvonalát, amit Széles már nem vett észre! A kő rekonstrukciója az előlap ábrázolás-maradványai alapján nagy vonalakban elvégezhető: a homloksík jobb széle a kő eredeti szélével azonos (baloldalt törött). A rajta lévő ívből a körív, (s így a kő teljes szélessége is) kiszerkeszthető: 38,5 cm a zárókő középvonalában, alul: 37 cm. Az Isten bárányát a középkori analógiák (Pécs, Ják, Csempeszkopács, Zalaszentmihályfa, Jánosi, Karancsság, Esztergom — Szt. Lőrinc templom 21