Esztergom Évlapjai 1979

Horváth Béla: Az Esztergomi Vármúzeum rekonstrukciója

A tervezés korai szakaszában összegyűjtésre és felmérésre kerültek mindazok a dokumentumok, tudományos felmérések, melyeket szükség szerint fel kellett használni a tervek elkészítésénél.

7 A tervezett létesítmények három — rendeltetésük szerint is különválasztható csoportba sorolhatók: 1. A közönségkiszolgáló létesítmények együttese 2. Kiállítási terek 3. A múzeum belső munkájához, üzemeltetéséhez szükséges épületek. 1. A Vármúzeum jelenlegi évi forgalma 200 ezer fő. E meglehetősen jelentős tömeg kiszolgálására jelen állapotában a Vármúzeum már nem képes. Ennek a felismerésnek megfelelően a közönségkiszolgáló létesítmények a tervben igen nagy hangsúlyt kaptak. Lényegesen nagyobb látogató forgalomra készültek a javaslatok — napi 2 ezer fő — és ennek kiszolgálására a szükséges létesítmények. Figyelembe vette a terv, hogy a felépülő új múzeumi együttes méreteit és a szemlélhető kiállított anyag gazdagságát tekintve több órás program keretében járható be, eközben biztosítani kell a múzeumlátogatók pihenését is. Mindezen igények döntő részét a tervezett előcsarnok fogja megoldani, amely egyúttal lezárja a történelmi várudvart a bazilika melletti térségtől, valamint a kiállításra kerülő kiállítási terek közé ékelődve biztosítani tudja a látogatók körforgalmát. Telepítési helye a jelenlegi várudvar területe úgy, hofv bejárata a bazilika melletti térség járószintjével azonos. A látogatók egyrészt a Várhegy felső szintjéről, másrészt a kapuszoroson keresztül érkezve juthatnak az előcsarnokba, amely egyben a létesítendő múzeum főbejárata is. (1. térkép melléklet). A szintsüllyesztés folytán az előcsarnok épület tömegben nem jelenik meg, sőt továbbra is biztosítani fogja a belátást a régi — kaszárnya, Kis Román palota — épületegyüttesek felé. A több mint 900 m

2 nagyságú alapterületen nyernek elhelyezést mindazon létesítmények, melyek a közönség kulturált fogadását, tájékoztatását és kényelmét szolgálják. így a pénztár, az információs részleg, a WC csoport, a kiadványárusító egységek és a ruhatár. Az előcsarnok falkiképzése alkalmas változó témájú kisebb kiállítások rendezésére is, valamint itt kerülnek bemutatásra az 1964—68 között feltárt római és kora Árpádkori épületmaradványok in situ formában. (2. térkép melléklet). A tervezők törekvése az volt, hogy a látogató az előcsarnokba belépve már közvetlen kapcsolatba kerüljön a történeti, építészeti emlékekkel. 2. Tekintettel arra, hogy a Vármúzeum jelenleg csak másodlagosan kialakított és ideiglenes jellegű kiállító terekkel rendelkezik, a létesítendő múzeumi együttesben az új kiállítási terek kialakítása kapott talán legnagyobb szerepet. Az újjáépítés során egy egységes és összefüggő kiállítási szárnnyal gazdagodik a múzeum, mégpedig a meglévő, de használaton kívüli műemlék épületek helyreállításával és beépítésével. A kiállítási együttes a Vármúzeumnak a Dunával párhuzamos részén a XVIII. században barokk-kori laktanyává átalakított kaszárnya épületben, a mögötte lévő kazamatákban és a kaszárnya épülethez merőlegesen csatlakozó ú. n. Kis Román palotában kerül kialakításra. AlapteJ34