Esztergom Évlapjai 1979

Horváth Béla: Az Esztergomi Vármúzeum rekonstrukciója

rületét tekintve a legnagyobb kiállítási tér a kaszárnya épületének helyreállítása során keletkezik. Az eddigi kutatások eredményei bizonyították, hogy az épület emeleti szintjén a palota udvari homlokzaton nagyméretű gótikus ablaknyílások voltak, melyek visszaállítása után lényegesen megváltozik az épület homlokzata. A jelenlegi pincelépcsők felett két középkori lépcsőház állott. Ezek visszaállítása a forgalom zavartalan bonyolítása érdekében is szükséges. A kaszárnya eredetileg kétszintes belső terét csak részben osztja meg a terv. A megemelt főfalakba csatlakozott mintegy 200 m

2 nagyságú galéria sejteti ugyan a korábban meglévő szinteket, de egységes légtér kialakításával fokozni kívánja a tér monumentalitását. Vizuálisan megmarad a kétszintes tér élménye, de ez a megoldás az épület sokoldalú felhasználását teszi lehetővé. Mindenképpen a látványosságot fogja emelni az a javasolt megoldás, hogy a fedélszék nem kerül elzárásra a belső tértől, a jelenlegi — barokk — formájában viszszaállítva az épület belsejéből megtekinthető lesz. A kaszárnya alatti dongaboltozatos pince a létesítendő és a közönség számára is hozzáférhető kőtár kiállítási területe. A Vármúzeum országos viszonylatban is kiemelkedő kőemlék-gyűjteménye így hozzáférhető lesz a nagyközönség számára.

8 A kőtárból közvetlen úton megközelíthető a kaszárnya épületének alsó szintje és a közönséget fogadó előcsarnok, valamint a Kis Román Palotában kialakításra kerülő belső terek együttese, melyek eredeti formájukban történő helyreállítás során önmagukban is élményt nyújthatnak a látogatóknak. Az összetartozó kiállítási szárnyon kívül lehetőség adódik további kiállítási terek kialakítására is. így a kapuszoros közvetlen erődítményrendszeréhez tartozó rondella és az ú. n. Budai torony lehetőséget nyújt majd váltakozó témájú időszaki kiállítások rendezésére. A helyreállítás és átépítés során kialakuló mintegy 2 000 m

2 alapterületű kiállító tér nem csupán a Vármúzeum ilyen irányú igényeit tudja majd kielégíteni, hanem döntő fordulatot eredményezhet Esztergom városának kiállítási tevékenységében is.

9 3. A belső múzeumi munkát, a múzeum üzemeltetését biztosító létesítmények hiánya a jelenlegi Vármúzeum legsúlyosabb gondjai közé sorolhatók. Energiaellátó rendszerrel, műhelyekkel, raktárakkal és irodákkal nem rendelkezik, gyűjteményi anyaga ideiglenes épületekben nyert elhelyezést. Ezen a téren a rekonstrukció során alapvető változás várható. Az igényeket a jelenlegi nyitott román kőtár átépítésével nyert helyiségek fogják kielégíteni. Az egykor itt lévő emeletes palotaszárny megmaradt földszinti részletei a XV. századi falakkal és Árpád-kori falmaradványokkal lehetőséget nyújt az adminisztrációs szárny kialakítására, fogadóhelyiségek képzésére és az energiaellátást szolgáló műtárgyak elhelyezésére. A kialakított új épületszárny egyben a létesítendő múzeum gazdasági bejáratát képezi, de összeköttetést biztosít a közönségfogadó előcsarnokkal, valamint közlekedési kapcsolatot eredményez a III. Béla kori már korábban helyreállított palota résszel is. Az alsó szintre, a jelenlegi terepszint alá süllyesztve tervezték a Vármúzeum fűtését, vízellátását és elektromos igényét kielégítő létesítményeket. Az épületszárny földszintje a romos középkori részek helyreállításával 135