Esztergom Évlapjai 1979

Horváth Béla: Az Esztergomi Vármúzeum rekonstrukciója

1969-ben fogadott el a Művelődésügyi Minisztérium illetékes Főosztálya, javasolta azonban, hogy a helyreállítási tervhez múzeumi szakmai program csatolását is végezzék el. A múzeumi program részletesen rögzítette azokat a kívánalmakat, melyek a létesítendő új múzeum munkájához elengedhetetlenül fontosak. Részben ennek alapján került kiírásra egy országos tervpályázat, melyre közel harminc pályamű érkezett be. A tervpályázat a bíráló bizottság állásfoglalása szerint csak részben érte el célját, hiszen egyetlen terv sem lett volna megvalósítható önmagában. A két legmagasabban díjazott terv alapján a Középülettervező Vállalat elkészítette a „program tisztázását célzó tanulmányt" melyben az Országos Műemléki Felügyelőség társtervezőként vett részt/' Időközben megtörtént az Árpád-kori palota és a megmaradt műemléki épületek teljes felmérése és állagmegóvási javaslata. Mindezek felhasználásával 1976-ban új tervező kollektíva kapott megbízást egy konkrétabb tanulmányterv elkészítésére, mely 1977 közepén az illetékes szervek bevonásával megtartott tanácskozáson elfogadást nyert. Ezzel lényegében lezárult az Esztergomi Vármúzeum rekonstrukciójának majd 15 évig tartó tervezési és előkészítési szakasza.

6 Az elfogadott terv részletes ismertetése: A tervezés teljes folyamatában két -alapvető elképzeléshez ragaszkodtak a szakemberek és tervezők. A felépülő új vármúzeumi együttes két külön részre oszlik majd: a már korábban helyreállított — zömében III. Béla kori palotára, valamint a műemléki épületek felhasználásával kialakuló kiállítási terek, adminisztrációs helyiségek, közönség kiszolgáló létesítmények, raktárak egységére. A két rész között ugyanakkor szerves kapcsolat létesül, folyamatos látogatói forgalmat biztosítanak. Mindezeken túl további szempontok figyelembe vételét tartották a tervezők szükségesnek: 1. A lehetőségekhez képest minél kevesebb új épület jelenjen meg. 2. A Vár korabeli képét, eredeti formáját minél jobban érzékeltetni kívánták a romantikára utaló elképzelések mellőzésével. Ennek értelmében az eredetileg is zárt udvaros királyi palota egységét valamilyen formában vissza kell állítani. 3. Mindazokat a múzeumi, idegenforgalmi, közművelődési igényeket kielégíteni, melyek a Vármúzeum munkájához szükségesek. 4. A tervezés során az alábbi nagyobb épületcsoportokat kell figyelembe venni: a Keleti lovaskapu és környéke a keleti bástya terasz és környéke, a középkori palotaudvar és a határoló Árpád-kori épületmaradványok, valamint az ú. n. Kaszárnya épület a hozzátartozó kazamatákkal. 133