Esztergom Évlapjai 1979

Horváth Béla: Az Esztergomi Vármúzeum rekonstrukciója

Horváth Béla: AZ ESZTERGOMI VÁRMÚZEUM REKONSTRUKCIÓJA Negyven évvel ezelőtt fejeződött be az esztergomi Árpád-kori királyi palota romjainak feltárása és helyreállítása. A Műemlékek Országos Bizottsága az akkori szemlélet, tudományos igények teljes figyelembe vételével maradandó, a jelenlegi kor számára is tanulságos munkát végzett, melynek híre az ország határain kívül is egyértelmű elismerést váltott ki. Méltán tekinthetjük ezt a tevékenységet az esztergomi vár első jelentős rekonstrukciójának. Az 1934—38 között végzett feltáró munkálatok lényegében a palota III. Béla kori maradványait, a kapuszoros környékét és a várfalak egy részét hozta napvilágra, mélyebb rétegeket — a Várhegyen lévő különböző korokból származó emlékeket — csak egyes helyeken érintett.

1 Kérdéses, hogy a feltárást és helyreállítást vajon befejezett ténynek tekintették-e az akkor Esztergomban dolgozó szakemberek, vagy további kutatások elvégzését is szükségesnek tartották. Feltehetően igen! Hiszen néhány, az ásatások alkalmával előkerült lelet és megfigyelt jelenség egyértelműen bizonyította, hogy a III. Béla kori palotának igen jelentős előzményei lehettek. Nem tekinthették és meggyőződésünk, hogy nem is tekintették munkájukat befejezettnek. Az azóta eltelt évtizedek igazolni látszanak ezt a feltevést. Az 1950-es évek végén már ismét felmerült az a gondolat, hogy a Várhegyen további, mélyreható régészeti kutatásokat kell végezni azon feltételezések igazolására, melyek szerint már Géza fejedelem illetve I. István korában jelentős építkezések kezdődtek el. Az újabb kutatások szükségességét a tudományos kérdések tisztázásán túl az is indokolta, hogy napirendre került a Vármúzeum kialakításának valamint a korábban már feltárt és helyreállított palota állagmegóvásának terve. A Magyar Nemzeti Múzeum irányításával 1961-ben, majd az 1964—67 közötti időszakban nagyszabású munkálatok folytak a Várhegyen azzal a céllal, hogy az 1934—38. évi feltárások során érintetlenül hagyott rétegeket is megvizsgálják.

2 Az ásatások folyamán egyre több olyan maradvány került elő, mely egyértelműen a III. Béla-kori építkezéseknél korábbi, Géza és I. István uralkodásának idején létesített épületekre utalt. 1966-ban előkerült az I. István palotájához tartozó körkápolna egy része és bizonyossá vált, hogy a királyi palota ebben a korban méreteiben majdhogy nem azonos volt a III. Béla építette palotával.

3 A kutatások során sikerült az Árpád-kornál régebbi rétegeket is meghatározni. Az előkerült őskori valamint római kori leletanyag adalékokat szolgáltatott a Várhegy korai történetéhez. A kutatómunka befejezése lehetővé tette a konkrét építészeti — a Vármúzeum létesítését célzó — program kialakítását. E program alapja az Országos Műemléki Felügyelőség által 1965-ben kidolgozott tervezet volt, melyet a tudományos eredmények alapján átdolgozott formájában 132