Esztergom Évlapjai 1979

Baják István: 60 éves a SZIM Esztergomi Marógépgyára

A technikai feltételek mellett elsősorban az új feladatokat megoldó mérnökök, technikusok és szakmunkások áldozatos munkája bizonyult a fejlődés fő forrásának. A korábbi években bevezetett MSU 250 szerszámmarógép továbbfejlesztett változatát, az MS 320 és MS 400-as gépeket 1968—69-ben kezdtük gyártani, napjainkig 300-nál több készült. 1965-ben elkészült az MM 320 másolómarógép prototípusa. Az ebben alkalmazott megoldások a magyar szerszámgépgyártásban úttörő szerepet játszottak: — az első olyan szerszámgép volt, amelyet teljesen félvezetős elektronikus vezérléssel láttuk el, — elsőnek alkalmaztunk, illetve gyártottunk olyan szerkezeti egységeket, melyek a 70-es években a korszerű szerszámgépek gyártásánál egyeduralkodóvá váltak, ilyenek: golyósorsók, elektronikus szervóhajtóművek, tirisztoros főhajtások alkalmazása; — alapvetően ez a géptípus jelentette a hazai NC marógépgyártás megalapozását, 1966-ban MM—320 típusjellel a SZIM Fejlesztő Intézete által gyártott NC vezérlőberendezéssel elkészült az első numerikus vezérlésű változata is. Ez a gyártmányunk 1966—67. években három hazai díjat nyert, 1970 -ben pedig a lipcsei vásáron aranyéremmel tüntették ki. A gép gyártását 1974-ben fejeztük be. Jelentős gyártmány fejlesztési célunk az FKOE 320 koordináta fúrógép kifejlesztése volt. A prototípus 1967-ben készült el és a következő évben vásári díjat kapott. Ennek a különleges pontosságú gépnek a gyártása komoly problémát vetett fel. A múlhatatlanul szükséges műszaki — ipari kooperáció, a szerszámgépgyártás technikai hátterét jelentő terület nem fejlődött ki a szükséges mértékben és időben, ezért a gép sorozatgyártásra nem került. A koordináta fúrógép kifejlesztése mégis nagy haszonnal járt, mert ezzel olyan tervezői, technológiai tapasztalatokra tettünk szert, amelyeket a következő években a legkorszerűbb gépek, az NC gépek gyártása során hasznosítottunk. Az 1969—70-es években újabb jelentős gyártmányfejlesztő munkába kezdtünk. A legkorszerűbb szerszámgépfejlesztési és alkalmazási elvek alapján új marógépcsalád kialakítását határoztuk el. Gyártmányszerkesztésünk a tervező munka jelentős részével elkészült, közben azonban világossá vált, hogy a teljesen saját erőből végzett gyártmányfejlesztés és gyártási kísérletezés nem célszerű és nem gazdaságos, ezért a nemzetközi kapcsolatokban egyre általánosabbá váló útra tértünk: licenc-vásárlással megkezdtük a legkorszerűbb technikát képviselő NC gépek gyártására való felkészülést. Az 1960-as évtized végéig terjedő időszakban bekövetkezett fejlődést minőségi változásnak tekintjük. A gyár technikai alapjaiban, dolgozóinak szakképzettségében, az új iránti fogékonyságában, az új gazdasági 8« 115