Esztergom Évlapjai 1979
Baják István: 60 éves a SZIM Esztergomi Marógépgyára
mechanizmus bevezetésével kialakult rugalmasabb gazdaságpolitikai helyzetben felkészült az új, minden eddiginél nagyobb feladatokra. Dolgozóink alkotókészsége nagy eredményeket hozott. Ebben döntő szerepet játszott a szocialista munkaverseny. Dolgozóink többsége — általában 75—85 %-a — szocialista brigádokban tömörült, és a javuló gazdasági munka mellett egyre nagyobb szerepet kapott a továbbképzésért és társadalomért végzett munka is. A gyár kollektívája évről-évre komoly, a gyári élet minden területén előre vivő vállalásokat tett és azokat teljesítette is. A gyár 1968-ban elnyerte a Szocialista Munka Gyára címet, önkéntes vállalással, a termelékenység lényeges javításával és munkaszervezéssel 1968-ban a környéken elsőnek tértünk át a heti 44 órás munkarendre. Termékszerkezetváltás és a második nagy rekonstrukció időszaka (1970—1979) A gyorsuló műszaki fejlődés és az új gazdasági szabályozás ösztönzési irányai az 1960-as évek végén újra napirendre tűzték a legkorszerűbb gyártmányok bevezetését és a gyártástechnológia fejlesztését. A szerszámgépgyártás nemzetközi színvonala és eredményei alapján a jövő útja az NC gépek, bevezetése lehetett. Egyre sürgetőbben került napirendre a termékszerkezet-váltás feladata. A hagyományos gépeket új, nagy értékű, nagy termelékenységű, nagy pontosságú ún. progresszív gépekkel kellett felváltani. A gyárban a termékszerkezet-váltás legdöntőbb területe, amely a gyár helyzetét a legnagyobb mértékben befolyásolja, az NC gépek gyártása, ehhez kapcsolódik az NC gépek üzembehelyezésével új, korszerű technika alkalmazása. A korábban gyártott gyalugépek, egyetemes-, szerszám-, és pantográf — marógépek mellett az 1960-as években bevezetett MM-320 másológéppel kialakult az a termékszerkezet, amelyet az 1970-es években már hagyományosnak minősítünk. Szerszámgépgyártásunk a népgazdaság érdekeivel összhangban mindinkább exportorientálttá vált. A gyár export termelése korábban is magas volt. Ezen belül azonban nem kielégítő a tőkés export alakulása. Alapvető problémát a tőkés export stagnálása, illetve csökkenése okoz. A fejlett ipari országokban ezekben az években gyors átrendeződési folyamat indult meg. A hagyományos szerszámgépeket egyre inkább az NC technológia, speciális egyedi gépek, nagy pontosságú géprendszerek váltották fel. Ezzel egyidőben a fejlődő országokban meggyorsult a hagyományos szerszámgépek gyártása, az olcsó munkaerő miatt kedvező áron, ami piaci lehetőségeinket csökkentette. A tőkés és a szocialista országokban egyre inkább előtérbe került a termelékenység növelésének intenzív útja. Ez a szerszámgépiparban is a termelékenyebb gépek általános megjelenésével járt. Ez új technológiák, új gépépítési elvek, új gépvezérlési módszerek alkalmazását jelenti. 116