Esztergom Évlapjai 1960

Prokopp Gyula: Esztergom város 1777. évi felmérése

ESZTERGOM VÁROS 1777. ÉVI FELMÉRÉSE Eperjessy Istvánnak 1777-ben készült térképe (11. kép) az egykori Esztergom szabad királyi városnak

1 egyik legrégibb és egyben egyetlen olyan felvétele, amely nemcsak az utcák által határolt telektömböket, hanem az egyes telkeket is feltünteti. Ezért ez a térkép egymagában is nélkülözhetetlen segédeszköze a helytörténeti, különösen pedig a topográfiai kutatásnak. De jelentősége méginkább növekedett azáltal, hogy sikerült megtalálni a hozzátartozó telekjegyzéket, amelyből kitűnik az egyes telkek nagysága és a tulajdonos neve is. Ez a munkálat az adókivetés céljára készült. Az adózás akkori módja szerint egy összegben rótták ki az egyes városokra a fizetendő adóösszeget (Imposita Contributionalis), melyet azután a városi hatóság osztott szét a város lakosai között (repartitio). A felosztás alapja az egyes adózók teherviselő képessége volt ugyan, de hogy miként történjék ennek megállapítása, arra nem volt a részletekre is kiterjedő, országos érvényű szabály, hanem jelentős részben az egyes városokban divatozó helyi szokás és emellett a városi hatóság belátása szerint történt a felosztás. Ez sok vitának és panasznak volt a forrása. E hibákat kívánta kiküszöbölni a helytartótanács az 1775. évi rendeletével. E rendelkezés kiadására Bakabánya város adott alkalmat. Itt ugyanis vitássá vált. hogy az adónak és az ahhoz igazodó járulékos terheknek a felosztásánál csupán a telket kell-e figyelembe venni vagy pedig a rajta lévő épületet is. A helytartótanács döntése a következő volt: A külső határban levő szántóföldek, rétek, szőlők stb. tekintetében nem kíván eltérni az addigi gyakorlattól, ti. hogy egyrészt a terület nagysága (melyet a bevetéséhez szükséges vetőmag mennyisége, illetőleg a szükséges kaszások vagy kapá- 1 sok száma szerint állapítottak meg), másrészt pedig a föld termékenység ' szerinti osztályozása alapján osszák fel a kirótt adóösszegefT^Xbelső és külső városban lévő házas telkek és egyéb ingatlanok tekintetében azonban azt az Eperjes városában már gyakorlatban levő rendszert teszi kötelezővé, hogy ezeket a belső ingatlanokat pontosan fel kell mérni, a házakat pedig osztályokba is kell sorozni és a telek nagyságát, valamint a ház osztályozását együttesen kell figyelembe venni az adóösszeg felosztásánál. 1 Az egykori királyi város a mai Esztergomnak a vasútállomástól a Hévvíz utca — Rákóczi-tér — Petőfi utca vonaláig terjedő része. 5 Esztergomi Múzeumok Évkönyve 65