Esztergom Évlapjai 1960

Prokopp Gyula: Esztergom város 1777. évi felmérése

A helytartótanács nem elégedett meg a bakabányai viszály elintézésével, hanem az ebben az esetben helyesnek talált felosztási mód kötelező alkalmazását rendelte el valamennyi szabad királyi városban. Hozzáfűzte, hogy a terhek felosztásálhoz meg kell hívni a városban lakó mágnásokat és nemeseket is — miként ezt már az 1715. évi 77. törvénycikk is elrendelte — hogy a nemeseknek a városi hatóság alá tartozó ingatlanaira is arányosan és méltányosan történjék a terhek kirovása. Végül elrendelte, hogy a városok jelentsék e rendelet végrehajtását. A helytartótanács és a kamara külön-külön rendeletben közölte ezt a városokkal. Mindkét rendelet 1775 májusában érkezett Esztergomba. A városi tanácsnak május 22-én, illetőleg 29-én tartott ülésében felolvasták a rendeleteket — de ezen túl semmi sem történt.

2 A tanács tétlensége nem kerülte el a helytartótanács figyelmét; szeptember 18-án megsürgette a kívánt jelentést. A sürgetést az október 23-i tanácsülésben olvasták és ekkor végre történt annyi, hogy Puntatir János városkapitányt utasították: sürgősen írja össze a házakat az utcák sorrendjében, továbbá vizsgálja meg, hogy az elhunyt Lang Ferenc cancellista által a kertekről készített összeírásban valamennyi kert fel van-e véve. Ugyanezen a napon felvilágosítást kérő levelet intéztek Eperjes városához az ottani telekosztályozásról.

3 Eperjes város válasza 1775. november 21-én kelt. Elmondja, hogy a ! náluk már 1770 óta gyakorlatban levő rendszert a Sztárai-Neuhold-féle királyi bizottság állapította meg és a királynő is jóváhagyta azt. Eszerint a belső városban levő házas telkeket 4 osztályba, a külső városban levőket pedig 5 osztályba sorozták és valamennyit pontosan felmérték. A városra kirótt adóösszeg felosztása akként történik, hogy a telkek után négyszögölenként 1 krajcárt és ezen felül a házak után — osztályozásuktól függően — még 7 forinttól 1 forintig terjedő összeget vetnek ki. A kettős vagy még nagyobb telekre épült ház után ennek az összegnek megfelelő többszörösét, a fél telekre épült ház után pedig a felét fizetik.'

1 Eperjes város levelét a december 5-i tanácsban olvasták, de intézkedés nem történt.

5 Fél évig ismét pihent az ügy, míg 1776. május 2-án a helytartótanács újabb sürgetést nem küldött. Meghagyta a városnak, hogy most már minden halogatás nélkül tegyen eleget az immár egy éves rendeletnek. E sürgetésre a tanács megbízta Pethő Sebestyén városbírót, kérdezze meg Hyross György földmérőt, elvállalja-e a város felmérését.

6 A június 3-án tartott tanácsülésben Hyross személyesen jelent meg. Hajlandónak nyilatkozott a munka elvégzésére és díjazásul napi 1 aranyat

7 kért, ezen felül két segédjének 1—1 forint napi bért, továbbá mindhármuk számára lakást és ellátást. Hyross meghallgatása után a külső tanács tagjai Kaminszky János néptribun vezetésével külön tanácskoztak. 2 Esztergomi állami levéltár. — Esztergom város levéltára. 1775. Fase. 1. No. 48. továbbá az 1775. évi jegyzőkönyv 128. és 131. oldala. — A helytartótanács 1713. számú rendelete 1775. május 4-én kell, a kamarának ügyszám nélküli rendelete pedig ugyanazon év május 12-én. 3 U. o. — az 1775. évi jegyzőkönyv 223. oldala. 1 U. o. — 1775. Fasc. 3. No. 20. 5 U. o. — 1775. évi jegyzőkönyv 254. old. — Talán mégis az előbb-utóbb elkerülhetetlennek látszott felméréssel függ össze a következő eset: Még az október 23-i tanácsülésben tárgyalták Krausz Zsigmond kiérdemesült hadnagynak a kérelmét, aki az elhalt Lang Ferenc helyébe a városi cancellista állásáért folyamodolt. Kérelmében arra is hivatkozott, hogy a földmérésben is járatos fartis geometricae gnarus). A tanács azt határozta, hogy ebbeli jártasságának kimutatása végett a városkapitány méressen fel Krausszal néhány telkei és ennek eredményéről tegyen jelentést. A december 5-i tanácsban már alkalmazzák is Krauszt évi 9(1 forint fizetéssel, de ekkor már nem történik említés a földmérésről. 0 U. o. — 1776. évi jegyzőkönyv 157. old. 7 Egy arany (az úgynevezett körmöci arany) értéke 4 forinttal volt egyenlő.