Esztergom Évlapjai 1960
Mucsi András: A báti képek ikonográfiája
az 1731-es Canonica Visitatio szerint 3 3 Szent Márton püspök tiszteletére 1070-ben Mártonfia Opos Bathor (filius Martini Bathor) az I. Géza király és a IV. Henrik császárral szövetséges Salamon között dúló háborúság lecsendesülése idején építette. 1320-ban a bányaváros I. Károly Róbert ado^mányaként az esztergomi érsekség tulajdonába kerül. 3 4 Bát újjáépített, gótikus temploma a XV. század közepén épül, Divald szerint 1444 után, 35 Henszlmann útijegyzetei a templomban előforduló 1470-es évszámról tesznek említést. 3 0 A XVI. század közepén Bát kiváltságlevelet kap Ferdinánd királytól. 3' A báti templomot a XVII. században hosszú ideig ág. hitv. evangélikusok használják. Az 1731-es Canonica Visitatio a barokk stílusban átépített ' templomban három oltárt említ, de csak a jobboldali mellékoltárról jegyzi meg, hogy régi („ad normám antiquitus erectum"). A felsorolás szűkszavú megjegyzései nem elegendők ahhoz, hogy megállapíthassuk, vajon az esztergomi Keresztény Múzeum báti képei eredetileg ehhez az oltárhoz tartoztak-e? A báti Visitatio viszont festett vagy képekből összerótt antependiumról nem tesz említést. Megjegyzendő, hogy Henszlmann 1878-ban még elég ép állapotban látta a négy képből összeállított báti antependiumot. Feltehető tehát, hogy az összeállítás esetleg a XIX. században történt. Az sem lehetetlen, hogy az egykori Szent Katalin-oltár Esztergomban őrzött töredéke egy nagyobb bányavárosból került Bátra. Nyomravezető adatok híján nehéz a báti képek készülési idejét közelebbről meghatározni, a középkori névtelen magyar festő és az ismeretlen donátor ajándékát az európai festészet fejlődésmenetébe pontosabban beilleszteni. Csábító dolog a báti Katalin-oltár megrendelőjében Küküllei János (megh. 1397.) személyét sejteni, aki a XIV. század 50-es éveiben olasz műveltségű nagy pártfogója, az esztergomi érsekké lett Vásári Miklós jegyzőjeként, majd az esztergomi érsek helytartójaként szerepel az oklevelekben, később pedig a magyar történetírásban mint Nagy Lajos életrajzírója tette nevét emlékezetessé. 3 8 A donátor személyét illetően még több valószínűséggel gondolhatunk Kanizsai János esztergomi érsekre (1367—1418), aki a XIV. század végén Magyarország királyi főkancellárjaként szerepel. Mint egri nagyprépost Nagy Lajos pártfogásával a padovai egyetemen kezdte jogi tanulmányait. A Kanizsai család rangjához és gazdagságához illő fényes udvart tart Padovában, külön házat bérel, kíséretében magyar és külföldi főpapokon kívül könyvmásolók is vannak. 3 9 1377-ben kitüntető tisztséget kap, május 1-én a padovai egyetem ultramontán tagjainak rektora (lesz. Szent Katalin iránti tiszteletét rektori határozatban fejezi ki; 1377 november 16-án elrendeli Alexandriai Szent Katalin, mint a tanulók és tudósok védőszentjének fényes megünneplését. 4 0 Kanizsai János ekkor már esztergomi nagy3 3 ,.Visitatio Ecclesiae Oppidi Bathensis in Coltu Hontensi, Dedicata csl honon S. Martini eppi cxistentis habit <lie 21. Junij A° 1731 inchoata et peraetu." Visitatio 1731. Fasc. IV. I.ib. 19. F.sztergom, Prímási Levéltár. 3 4 Dr. Zolnay László szíves közlése. 3 o 1. 2. jegvzet. 3 6 I. 1. jegvzet. 3 7 1. 34. jegyzet. 3 8 Pór Antal: János, küküllei főesperes, Nagy I.ajos király történetírója. Századok, XXVII. 1839. 1-15. old. 3 9 Pór Antal: Az Esztergom-várbeli Szent István első vértanúról nevezett prépostság története. Budapest, 1909. 10. old. — Glória: Monumenti della Universitá di Padova, II. 137. old. 4 0 I. 39. jegyzet. Deni/le: Die Staluen der Juristen Universitat Padua 1331. Archív fttr Litteratur und Kirchengeschichte des .Wittelalters. VI. 390. old. 20
