Esztergom Évlapjai 1960

Mucsi András: A báti képek ikonográfiája

prépost volt. Jellemző, hogy egyik elődje, a szintén jogtudós Vásári Miklós esztergomi prépost 1343-ban egyik padovai kódexében a magyar szentek, a másikban Alexandriai Szent Katalin legendáját festeti meg. A Katalin kultusz Kanizsai János korában hagyományszerűen él tovább. A Képes Krónika már említett, első iniciáléjában Alexandriai Szent Katalint mint Nagy Lajos király leányának védőszentjét látjuk viszont. Kanizsai János, akit VI. Orbán pápa 1384-ben egri püspökké, majd 1307-ben esztergomi érsekké nevez ki, 1391-ben megalapítja az esztergomi Várhegyen a Szent István első vértanúról nevezett prépostságot és társaskáptalant. A gazdag egyházi felszereléssel, több táblaképpel, szárnyasoltárral

4

1 rendelkező Szent István-kápolna gondviselő kanonoka, a rector vagy magister ecclesiae egyúttal a hontmegyei Bát összes tizedeinek haszonélvezője volt. Ez a néhány adat, ha a báti képek esetében végleges megoldást nem is adhat, a megrendelő tekintetében itáliai műveltségű esztergomi főpap, Kanizsai János közvetítő szerepére enged következtetni. A báti mester két legenda-jelenete a magyar táblaképfestészet első jelentős állomása. Az európai festészet nyomdokain haladó,

4

2 de már egyéni stílust kialakító magyar művész elsősorban az olasz trecento forrásaiból merít, ikonográfiája is Itália felé mutat. Előadásmódjában a trecento mimatúrák játékos térábrázolása (gondoljunk a Képes Krónika trónoló Nagy Lajosára) a falképfestők síkban gondolkodó, nemes egyszerűségével párosul. A báti mester működése, melynek mi csak egy töredékét ismerjük, a magyar piktúra további fejlődését illetően nem marad hatástalan. Tanítványát, művészetének méltó örökösét és továbbfejlesztőjét a XV. század derekán működő mateóci mester személyében találjuk meg. Kettejük kapcsolatának feltárása a további kutatás feladata.

4

3 Mucsi András 4

1 1. :t9. jegyzet: Pór A. i. m. 114. old. Az 1397-es egyházlátogatási jegyzőkönyv az ütvöstárgyak és a textiliák után kezdi felsorolni a Szent István egyház képzőművészeti értékeit. Sajnos a kézirat itt szakadozott, csak az első mondat olvasható: ,,Item reperte sünt tres tabulae deauratc, ima tabida magna cunt tribus iuncturis super unam altarc posita." Az esztergomi főkáptalan házi levéltára, 53. fiók, 1. nyaláb, 7. 4

2 Az osztrák kritika a báti képek eredetét nürnbergi mester műhelyében kereste, a keletkezés korát eltúlozva, a legendajeleneteket a XV. sz. derekára helyezte. — Baldass, I..: Núrnberger Tafelbilden aus (lem zweiten Viertei des fünfzehnten Jahrhunderts. Stadel-Jahrbuch VII -VIII. Frankfurt ara Main, 1932. 72. old. A báti festő bizonyára ismerhette és elsajátíthatta a korábbi gótikus német piktúra eredményeit, de előadásmódját a nürnbergi Deocarus-mester rokon, de festőileg fejlettebb ábrázolásmódjával egy nevezőre hozni nem lehet. 4

3 A X. és XI. táblaaz 1937-es firenzei Mostra Giottesca 1943-as katalógusa alapján került közlésre. Sinibaldi — Brun'tti: Pittura Italiana del Duecento e Trecento. Sansoni. Firenze, 1943. — Ezúton mondok köszönetet Antonio Barzon kanonok úrnak (Padova), Ferdinando Bologna professzor úrnak (Napoli) és William H. Forsyth igazgató úrnak (New York) a XIII. XII. tábla és az 1. sz. kép kölcsönzéséért. — A báti, mateóci, és nedeci fotókat és részletfelvételeket Kárász Judit, Petrás István és Varga Dezső készítette. 21