Esztergom Évlapjai 1960

Zolnay László: Az esztergomi latinosokról

3. Rubyn és Gyan (Jean). Noha a Rubyn és Gyan (Jean, Jehan) sze­mélynév s e két férfiú csolnoki birtoklása a Rubynusokhoz látszik fűzni Serperes fiait, Gyan-t és Rubynus-t, 1272 körül szereplő esztergomi pol­gárokat; idetartozásukat oklevél nem igazolja. 1272-ben Kún László uta­sítja a budai prépostot, hogy a nyulakszigeti dominikánákat iktassa be azokba az esztergomi (csolnoki) szőlőkbe, amelyek a királyra, az utódok nélkül elhalt Serperes fiai Gyan és Rubynus esztergomi polgárok révén szálltak. 3 1 4. Gean, gandi kereskedő. Az esztergomi latin polgároknak a város ha­tárán túli birtokaira az eddig felsoroltakon kívül — Domanik, Csév, Cso'l­nok, Szentpál — a Kövérnek vagy Gazdagnak mondott Gean, gandi távol­sági kereskedő csolnoki birtokszerzése is példát mutat. 1272-ben az esztergomi Latinváros tanácsa 1— sorában Godinus és Rubi­nus parvus esküdtekkel — akként dönt, hogy mivel polgártársuk, Renne­rius a Gazdag Gean Gand-i (belgiumi) kereskedőnek (Gean pinguis, mer­cator de Ganth) 27 ezüstmárkával adósa maradt, a város jóhírére kénye­sen, a város szokásához és szabadságához képest, Rennerius csolnoki sző­lejét Gean, a gandi ihitelező kapja meg. Gean ugyané csolnoki szőlejét nyomban el is adja 27 márka ezüstön a csolnoki birtokkal szomszédos bir­tokú budai nyulakszigeti dominikánának. 3 2 5. Latinus Lőrinc aranyműves családja. Hasonló esztergomvárosi pol­gári birtoklásnak akadunk nyomára jóval a tatárjárás előtti időben. 1230-ban Almanda asszony, Dániel leánya, a néhai esztergomi latinus Lő­rinc, aranyművesnek (auri malliator, Du Cangenál: pénzverő; — azonban ezidétt magyar aranypénz még nincs!) özvegye, Perrin n. fiával együtt egy kistatai (Esztergomvármegye egykori párkányi járásában) birtokát adja el Florentinus szebeni prépost, esztergomi kanonoknak. A vételár: 6.5 márka ezüst. 3 3 (Hasonló polgári birtokszerzések: 1255-ben István esztergomi keres­kedő (institor) Muzslán szerez birtokot. 1268—78-ban Nyiri János fia Péter esztergomi polgárnak nyíri (Kenyérmező táján eltűnt falu) földbirtokát említik. 1281-ben Corrardus comes, Zemeyn fia, esztergomi polgár, a mai Márianosztrán birtokos.) 6. Hermann comes családja. 1262—1343 között négy nemzedékét is­merjük. 1262-ben Hermann comes, esztergomi polgár, Mária királyné ado­mányából az esztergommegyei Dág birtokot kapja. Ezt az adományt 1270—71-ben Hermann fia. Péter erősítteti meg. 3 4 Hermann comes 1262-ben alapítja meg a Szent Annának szentelt esztergom-melletti ágos­tonrendi (vagy szent vilmosrendi) kolostort s e kolostornak adományozza a Csolnok mellett fekvő dági birtokát. 3 5 Hermann comes 1285-ben és 1269-ben a Latinváros esküdtje. 3 6 Gyermekei közül fia, Péter comes 3 1 Knauz: I. kötet, 606. ol<l. A dátum nélküli, Knauz: TI. 265. old. közölt oklevél bizonyítja, hogy nem esztergomi, hanem csolnoki szőlőkről van szó. 3 2 Knauz: 606. old. 3 3 Knauz: I. 273. old. 3 4 Szabó Károly: Történeti Lapok, III. 1876. 48. old. — Némethy Lajos: Series parochorum, 66. old. — Knauz: I. kötet 483. old. 3 5 Knauz: I. 483. old. — A kolostor későbbi sorsáról: Knauz: Pauli Szent Vince leányai Esztergom­ban. Esztergom. 1865. 64. old. — A kolostor helyrajzáról: Balogh Albin: Történelmi séta Esztergomban 31—33. old. — E kolostor XIII — XIV. századi latinnyelvű költészetéről 1. Mezey László: Magyar száza­dok. (Horváth János emlékkönvv). Vö. Geréb László: A magyar középkor költészete, Iiudapest, 1049. 108. old. 3 6 Knauz: I. 525., 571. old. 160

Next

/
Thumbnails
Contents