Esztergom Évlapjai 1960

Zolnay László: Az esztergomi latinosokról

AZ ESZTERGOMI LATINUSOKRÖL J& írMai ismereteink azt mutatják: a XI—XII. században Esztergom királyi városát két plébánia polarizálta. A mintegy 500x400 m-es félköralaprajzú, Nyugat felől a Kisdunára támaszkodó várost egy dél-északi tengelyű főút szelte át a város déli és északi végén egy-egy kapuval. A város déli részén, a mai Széchenyi-téri Városháza táján Myrai Szent Miklósnak, a kereskedők védszentjének plébániája állt. Először 1156-ban említik.' E körül a latinusok városrésze helyezkedett el. A másik, korai román templom a város északi részén áll. Szent Lőrinc nevét viseli — a közelében fekvő városkapuval és annak hídjával együtt. (A Szent Lőrinc templomot 1202-ben említi először oklevél; 1892-ben feltárt műformái a XI. századra datálják; legkoraibb pénzlelete II. Béla idejéből való.)" A Szent Lőrinc templom plébánia-kerülete a város északi részével, központjában a Zeniapalotájával, a koraibb időszakban talán a királyi udvarnak, de mindenesetre a királyi udvarnokoknak városrésze; e városrész utóbb — amikor a királyi udvar az addig csak érseki tulajdonú — Várhegyre költözött (— a XIII. század elejétől), fokozatosan a káptalan, a káptalani udvarnokok városrészévé alakult. A káptalan fokozatos XIII. századi térhódítása következtében alakult ki e kétplébániás, két osztályrendű városnak az az unikális várostörténeti furcsasága, hogy 1284-re a káptalan esztergom-városi vámszedő házát — pro edificatione domus iudicalis ciuitatis •— oly feltétellel engedi át a latin polgárokból álló tanácsnak, hogy azok — feladva legjelentősebb kiváltságuk egyikét — alávetik magukat a káptalan piacvámjának, sőt: segítenek a vám behajtásában; mit is ha elmúlasztanának, azonnal vissza kell, hogy adják a városházát, egyben 100 márka kárpótlást fizetnek.

3 E városalakuláson az esztergomi Vár s az alatta 1239-ben város jogot nyert Érseki, Vizi- fa XIV. századtól Új- vagy Német-) város sorsa kívüláll. Területileg is több száz méter választja el a két, fallal körülvett várost egymástól. A királyi várost, a latinusok és udvarnokok kétplébániás, két kerületű városát viszont már a XIII. század első felében, közös fal veszi körül. 1 Knauz: Monumenta I. kötet, 108. old capellam sancti nicholai, in sligranensi suburbio sitam.. ." — Vö. Knauz: i. m. I. kötet, 164. old. 1202: „locus lóri infra ecclcsiam beati Nicolai". — 1242. évi említés, ugyané kötet 344. old. — 1311: „ecclesia Sancti Nicolai. . . intra eadem civitatem existens". Knauz: Monumenta II. kötet 699. — 1380-ból: Esztergom, Prímási levéltár, Ladula: U., fasc.: 9. nr. 205. — Maradványaira a Deák Ferenc u. 1. épület körül, a Városháza udvarának nyugati részén azl920-as években bukkant rá Balogh Albin. I..: Baloqli Albin: Történelmi séta Esztergomban. Esztergom. 1942. 11. elei. 2 Itéesey Viktor: Az esztergomi Szent Lőrinc templom maradványai. Bp., 1893. — Archaeológiai Értesítő, 1893. 47. cld. skk. 3 Knauz: Monumenta II. kötet, 181. old. 155