Esztergom Évlapjai 1960

Zolnay László: Az esztergom-királyvárosi "Zeniapalotaia"

az a tény: ekkor még senki sem tudta azt, hogy a románkori Szent Lőrinc plébánia alapfalai alig néhány méternyire fekszenek a Sas-vendéglő, vagyis az egykori Zeniapalotája alapfalaitól). 1892-ben Récsey Viktor tárta fel az 1202-ben már fennállott esztergom-királyvárosi Szent Lőrinc plébániatemplom maradványait,

5 amelyről okleveleink sora tanúsítja: igen közel esett a tőle délebbre fekvő Zeniapalotáj ához. Űjabb íróink közül Pór Antal,'

1 Balogh Albin,

7 a berlini Konrád Sohür.emann," Pleidell Ambrus,

9 — majd immár az 1934—38. évi esztergomi várásatások régészeti eredményeinek birtokában — Gerevich Tibor

1

0 foglalkozott e románkori palota történetével. Munkájuk nyomán az a — Esztergom egész városfejlődését döntően meghatározó — vélemény alakult ki, hogy e korai s mindvégig csak királyi hozzájárulással elidegeníthető épület a X—XII. században tán a fejedelem, majd a királyok esztergomi lakóhelye, rezidenciája volt. S a Zeniapalotája csak akkor került magánkézre amikor III. Béla király, a XII. század végén megépítette az újabb királyi rezidenciát az — addig csak egyházi tulajdonú — esztergomi Várhegyen. Gerevich Tibor ásatásai előtt még egyik kutatónk sem tudhatta, hogy az 1934 — 38. évi esztergomi várfeltárások, e feltevést megerősítik: ezek az ásatások ugyanis semmiféle olyan régészeti emléket nem produkáltak, amely a Várhegy déli végén egy királyi palota építészeti igényének megfelelő korai román épületet hitelesített volna. Semmi sem igazolja azt, hogy a III. Béla építette várhegyi palota helyén korábbi, királyi udvar elhelyezésére alkalmas épület állt volna. A törökkorig sűrűn említett „Zeniapalotaia", mint maga a középkori Királyi város is, a XIV—XVII. században súlyosan megrongálódhatott, bár meglepő tény az, hogy a „Zeniapalotaia" valószínű helyén, a mai Széchenyi-téri Járásbíróságnak akkor még a Kisdunáig terjedő telkén, Fr. B. W'erner 1710—1715 körül készült metszete még egy két saroktornyos, egyemeletes épületet, a török utáni Városházát jelzi." A XVII. század végén s a következő elején ez az emeletes épület volt az esztergomi Városháza, — a későbbi Sas-vendéglő, majd Sas-kaszárnya.

1

2 A Zeniapalotájával, a koraközépkori esztergom-király városi királyi lakóhellyel kapcsolatos értékelést 1938-ban Lepold Antal

1

3 gyökerében támadta meg, a Várhegynek tulajdonítva Gáza fejedelem palotáját s István 5 Récsey Viktor: Az esztergomi Szent Lőrinc templom maradványai. Arehaeológiai Értesítő, 1893 évf. 47. "ld. skk. 1

1 Pór Antal: Csór Tamás. Az Erdélyi Múzeum Egvlet Kiadványaiból. Kolozsvár, 1890. 1—4. old. 7 lí'dnnh Albin: Esztergom árpádkori helyrajzáról. Esztergom Évlapjai, 1930. évf. 28 old. 8 Seh'inemann K.: llie Deulschen in Ungarn. 1923. - Ungarisehe Jahrbikher, 1927. VII. kötél. 178. old. skk. — Die Knstehung des Stádtewesens in Südeuropa. E. n. Breslau und Oppeln. Kritikája: Századok. 1917. évf. 428. old. — Magyarul megjelent müve. Hosla .lózser fordításában: Esztergom keletkezése. Esztergom ftvlapjai, 1930. évf. 1 -2. szám, 9-23. old. 8 Pteülell Ambrus: A magvar várostörténet első fejezete. Századok, 1934. évf. 39. old. 1(

1 Gerevich Tibor: Magyarország románkori emlékei. Budapest, 1938. 89. old. skk. A Gerevich Tibor, Lepold Antal, Lux Kálmán, Lux Géza, Várnai Dezső által irányított 1934-1938. évben feltúrt eszteraom-vári - királyi, maid. 1249 után érseki — palota — nem Géza vagy I. István -, hanem III. Béla, Imre s II. Endre korának létesítménye. 1

1 A metszet egyik eredetije az esztergomi áll. Balassa Bálint Múzeumban. 1

2 I. 3. iegvzet 1

3 Lenolil Antal: Szenl István király sz'iletéshelye. Szent István Emlékkönyv. Budapest, 1938. I. kötet, 487. ol t. skk. - Lepold Antal összefosHlja azt a középkor óta élő egyházi hagyományt, amely az esztergomi várpalotához vagv az esztergomi Várhegyhez köti Géza fejedelem szálláshelyét s ezzel I. István király sziiletésh"lyét. E hagyómánv jegyében Simor érsek 1874-ben kápolnává is alakíttatta az esztergomi Várh'egv palotájának egyik alagsori helységét (Esztergom, Vármúzeum, úgynevezett „Szent István terem"). Amikor 1934 -38-ban a régészeti feltárások kimutatták e feltevés tarthatatlanságát, Lepold maga is közrejárt abban, hogy e Szent István-kápolnát desszekrálják, hiszen ez az épületrész későbbi I. István szüle144