Esztergom Évlapjai 1960
Zolnay László: Az esztergom-királyvárosi "Zeniapalotaia"
király születése helyét Lepold elméletét már Gerevich Tibor sem tette magaévá s abban mi is okkal kételkedünk. 1' 1 Ha azt a kutatási hipotézist fogadjuk el. amely szerint Géza fejedelem korától III. Béla koráig a vízparti Esztergom-Királyi város, s azon belül a később Zeniapalotájának nevezett palacium volt a királyi rezidencia, akkor úgy találjuk: a „Zeniapalotaia" legkoraibb okleveles említései már arra az időre esnek, amikor ezt a palotát — mint a királyi udvar s vele alkalmasint az esztergomi korai pénzverés színhelyét '— a királyi udvar, III. Béla udvara, már elhagyta. így tehát e palota okleveles említései — e szempontból — már csak közvetett értékűek. Adataim három irányban kívánják bővíteni a Zeniapalotájára vonatkozó eddigi ismeretet. Az egyik az épületnek a XIII. századra kialakuló nevével, másik középkori birtoklástörténetével, harmadik helyrajzával kapcsolatos. 1. HONNAN ERED A „ZENIAPALOTAIA" ELNEVEZÉS"'? Ismeretes az a II. Béla-kori adat, amely szerint — közelebbről meg nem határozott esztendőben — a király „in domo Scene comitis sub quadam quercu sedens" erősít meg egy jognyilatkozatot. 1 5 Mivel III. Bélának Esztergom állandó székhelye, s az oklevélben, az országnagyok sorában — szokatlan módon — az esztergomi ispán is szerepel, nincs okunk kételkedni abban, hogy Scena comes háza a későbbi esztergomi Zeniapalotájával azonos. Ezt követőleg az épület, egészen a XV. század végéig „palacium Zenye", „Zeniapalotaia" néven szerepel. Ám az 1290-es években, az esztergomi polgárok s a káptalan villongása során egy 1294. évi oklevél — Knauz feloldásában — „Palacium domine Zenye"-t mond s ugyanígy oldja fel Knauz az alább ismertetett 1279. évi oklevél külzetének rövidítését (Super palacium Zenie d /omin/ e is. l r' E feloldások alapján Knauz — a többi adat tési időpontjánál. Az 1934 — 38. évi ásatások stílustörténeti eredményei arról győztek meg mindenkit, hogy c szájhagyományok, legalábbis az esztergomvári királyi palotával kapcsolatosan, alaptalanok. Lepold, ragaszkodva a középkor óta élő hagyományhoz, igen szellemesen a Várhegy —, azóta a magam feltárásai által is igazolt — legkoraibb pontjára, a Vár északi oldalára, az egykori Szent István vértanú kápolnája mellé tette át a korai királyi rezidenciát. 1957. év nyarán végzett ásatásom hitelesítette azt, hogy az esztergomi érsekek legkoraibb palotája a Várhegy északi oldalán állt s a régi érseki kúria építéskorát meghatározó legmélyebb rétegek valóban XI. századi korhatározó leleteket produkáltak. Azt az állítást azonban, hogy Géza fejedelem palotája a X. században a Várhegy északi oldalán állt volna —, ez Lepold elmélete —, semmiképpen nem oszthatom. (l)r-reséni]i Dezső — Zolimj László: Esztergom. Budapest, 1956.) Az egész koraközépkori Esztergom városalakúlását más beállításban szemléljük s szemléletünkben I. István születéshelyének a Várhegyhez való kötése középkori, talán búcsúterelési szándékú tisztes hagyomány, az archeológiai realitás ellenében. Azt a 1-gendát, amely már az 1397. évi Szent István vértanú templommal kapcsolatos canonica visitatióban felmerül s amely Lepold Antal egyik Kiérve —, amely szerint I. Istvánt, illetve Vajkot, édesanyja az akkor már álló Szent'lstván vértanú kápolna egyik oltára előtt szülte volna meg —, érdemes egyháztörténeti írónk, Bupp .Jakab, már mintegv száz esztendeje megcáfolta. A szöveg: „natus fűit" kifejezését akként oldva fel, hogy e születés legfeljebb a baptistatio-t jelenthette, vagyis a Krisztusban való megszületést, a megkeresztelést, de semmiképpen sem azt, hogy (a Lepold féle feltételezésben) a Géza-palotával egvbeépiilt házikápolna oltára előtt szült volna Gézának, e kéthitű fejedelemnek vajúdó felesége. Rupp Jakab: Magvarország helyrajzi története, fő tekintettel az egyházi intézetekre. Pest, 187(1. 7. old.). Archeoíógiailag Gerevich Tibor megállapítását sem érezzük hitelesnek a várpalotával kapcsolatban: „Nem indokolatlan az a sejtés, hogv Géza a frank és szláv uralom idején állott vár maradványait is felhasználta, bár ebbe az időbe vissza nyúló falak eddig nem kerültek elő" (Gerevich: i. m. 76 old.). Valószínű az, hogy a római korban jelentős szerepe lehetett a Garamtorkolat őrhelyének. A frank protektorátus szláv hagvalékának archeológiai emlékeivel azonban nem találkozunk, s a III. Béla palota alatti kisméretű őrtorony, alighanem a régi érseki ház építéskorával egyidős: a Királyi várostól különálló érseki Vár egyik XI. századi őrtornva, inkább bódéja. 1 4 Dercscmji — Zolnay: i. m. 12. old. 1 5 Knauz: Monumenta, I. kötet, 124. old. — Wenzel Guszláv: Arpádkori új okmánytár, I. kötet, 69. old. 1 6 Knauz: Monumenta, II. kötet, 357., 359. old. — Knauz II. 96. old. \0 Esztergomi Múzeumok Évkönyve 145