Esztergom Évlapjai 1960

Letlrich Edit: Esztergom néhány időszerű funkcionális problémája

lom területi képét tovább finomítjuk, és az állandó és ideiglenes költözések arányát külön-külön is megfigyeljük. Legintenzívebb a város népességvonzó hatása a környező Komárom megyei településekre. Az állandó jellegű költözőkből nyert népességtöbblet kétharmadát a dorogi járás, ezen belül pedig főleg Dorog, szolgáltatta. VI. táblázat. Esztergom 1955. évi vándormozgalmának területi megoszlása Esztergom néposségíelszivó területe j 2. Esztergom néposségíelszivó területe az állandó az ideiglenes állandó és ideiglenes együtt Esztergom néposségíelszivó területe költözésekből adódó népességtöbblet 1955-ben állandó és ideiglenes együtt Esztergom néposségíelszivó területe abszolút szám % abszolút szám % abszolút szám % Komárom megyéből . . más dunántúli településekből Alföldről É-Magyarországról . . 332 20 54 2!) 76 5 12 7 232 164 268 43 33 23 38 0 564 184 322 72 50 16 28 6 Összesen 435 100 707 100 1142 100 Azonban még Tatáról és Tatabányáról érkező állandó betelepülők száma is meghaladja az oda kitelepülőkét. Tehát a város szívóhatása még ebben a körzetben is érezhető. — Az ország egyéb vidékeivel való népességforgalom zömmel az ideiglenes jellegű népmozgalom keretében zajlik le. Szembetűnően nagy az Alföldről ideiglenes jelleggel a városba betelepülőkből alakult népességtöbblet (38%), amely a komárom-megyei méretét is meghaladja (30%). Főként Szabolcs és Békés megyéből érkeztek. — Az állandó jelleggel betelepülők kétharmada (64,4%) falvakból költözött be 127