Esztergom Évlapjai 1960
Letlrich Edit: Esztergom néhány időszerű funkcionális problémája
Esztergomba, az ideiglenes népmozgalomban viszont egyenlő arányban szerepelnek a falusi és városi lakosok. Esztergom mai népességmozgalmának összképe tehát egy gyors ütemben gyarapodó kisvárost mutat. Lélekszámnövekedése, a környező településekre gyakorolt erős vonzóereje alapján arra következtethetnénk, hogy a város túljutott a fejlődését korábban akadályozó nehézségeken és nagyobb segítség nélkül is képes a további előrehaladásra. Valójában ez volna a helyzet, ha a város területén fellelhető munkalehetőségek, elsősorban ipari üzemek, irányították volna az ide kívülről érkezőket. Ez alapján a vonzóerőt elvitathatatlanul magának Esztergomnak tulajdoníthatnánk. Ez esetben bizton számíthatnánk arra is, hogy a felszívott népességet képes is lesz állandóan megtartani. —- Esztergom ilyen jellegű képességének lemérése céljából vizsgáljuk meg a továbbiakban, hogy milyen foglalkozási képet nyújt ma a város lakossága. 3. ESZTERGOM LAKOSSÁGÁNAK FOGLALKOZÁSI MEGOSZLÁSA Mivel a város megélhetési forrásai érdekelnek, vizsgálataink a belterület lakosságára vonatkoznak. Ez a szorosan vett beépített területet jelenti a Prímás-sziget népességét is beleértve. Tehát Esztergomtábor, Kenyérmező lakótelepek és a Bánomi dűlő, Előhegy szórványtelepei nem kerülnek itt tárgyalásra. A város népessége, 1949—56 között, főként a belterületen növekedett számszerűen rohamosan. A lélekszámemelkedés több munkahely biztosítását igényelte. Ebben az időszakban a városban létesített új ipari üzemek és a már meglevők kibővítése az igényeket csak részben fedezte. Kevés alkalom nyílt azonban a nők foglalkoztatására. Bár számszerűen valamelyest emelkedett a női munkavállalók száma, de aránya elmaradt a népességnövekedés üteme mögött. Ez megváltoztatta a kereső és eltartott népesség közötti arányt is. VII. táblázat. Esztergom keresd lakosságának növekedése 1949—58 között 1949. év 1958. év 1. Kereső lakosság az össznépességből 2. Kereső lakosságból férfi 3. Kereső lakosságból nő 4. 100 kereső lakosra jutó eltartott 49,8% 71,4% 28,0% 101 fő 46,2% 72,8% 27,2% 114 fő Mint a fenti VII. táblázat adatai mutatják, az elmúlt 10 év leforgása alatt, a város lakosságának eltartott népessége nagyobb mértékben növekedett, mint a keresők száma. Már ez is jelzi a valószínűtlenségét annak, liogy a város nagy mértékben megnövekedett munkalehetőségei vonzották volna ide, Esztergom falai közé, a beáramlott lakosságot. Jelentősen megnőtt a 100 kereső személyre jutó eltartottak száma, 101-ről 114-re emelkedett. Közelebb visz a problémánkhoz a kereső népesség foglalkozási megoszlásának vizsgálata. Ez világít rá a lakosság tényleges kereseti forrásaira. Az 1949. évi és az 1958. évi állapot összehasonlítása a változás mértékét is egyben jól szemlélteti. 128