Esztergom Évlapjai 1960

Letlrich Edit: Esztergom néhány időszerű funkcionális problémája

IV. táblázat. Esztergom város népmozgalma 1919—1950. években (az állandó jellegű vándormozgalom figijelembevételével) 1949. I. 1 1955. év 1955. 1. 1955. év 1956. év természetes szaporodás 1363 296 244 vándorlási különbözet 1366 297 —137 tényleges szaporodás 272!) 593 107 A valóságos lélekszámgyarapodás azonban ennél jóval magasabb. A vándorlási különbözet értéke tetemesen megnövekszik, ha az ideiglenes kiés beköltözéseket is figyelembe vesszük, amit a fenti adatok nem tartalmaznak. Az ideiglenes bejelentkezők egy része ugyan csak átmenetileg tartózkodik a városban, de nagy részük — lakóhely biztosítása esetén — állandó lakossá válik. Ha már most az ideiglenes vándormozgalom adatait is beleszámítjuk a vándorlási különbözetbe, a város népességforgalma igen mozgalmas képet mutat: V. táblázat. Esztergom város népességmozgalma (az i d cigi e n e s vándormozgalom í igyelembevételével) 10!!). 1. 1 — 1955. 1. 1955. év 1956. év természetes szaporodás .... vándorlási különbözet 1363 1366 296 1042 244 348 tényleges szaporodás 2729 1338 592 Esztergom népességtöbblete tehát elsősorban a kívülről beáramló népességből adódik. A város szívó hatást gyakorol a közeli és távolabbi települések lakosságára. Van népességvonzó ereje, mégpedig nem is csekély. Ha a magyar városok 1955. évi népességforgalmi viszonyait vizsgáljuk, úgy szembetűnik, hogy Esztergom és még néhány korábban fejlődésében megrekedt, de most újólag erőre kapó település (Szentendre, Kalocsa, Kőszeg stb.) milyen erős népességfelszívó hatást fejt ki. Az összlakossághoz viszonyított bevándorlási nyereség alapján, a dunántúli városok rangsorában, Esztergom a kilencedik, megelőzve olyan nagyobb városokat is, mint Győr, Pécs, Székesfehérvár. Honnan származik ez a bevándorlási többlet? Mely vidékek, települések lakóira gyakorol Esztergom ilyen intenzív vonzó hatást (29. kép)? A térkép az Esztergomba irányuló 1955. évi népességtöbblet, azaz az állandó és ideiglenes költözésekből adódó vándorlási nyereség, területi megoszlását mutatja. Esztergomnak az ország különböző vidékeivel kialakult népességforgalma mindenfelől népességnövekedést biztosít a város számára. Egyedül a fővárossal való népcseréje jár veszteséggel, ami viszont Budapesthez való közelsége folytán természetes. Esztergom 1955. évi vándormozgalma, a különböző országrészekkel, igen eltérő jellegű és mértékű. Különösen kiütközik ez, ha a vándormozga12(5