Esztergom Évlapjai 1960

Prokoppné Stengl Marianne: A Keresztény Múzeum első évtizedei

Treviso, a mai meghatározás szerint Penacchi, azaz Girolamo da Treviso (1497—1544.). Eredetileg a Bertinelli-jegyzék számozásának megfelelő számok vol­tak az egyes képek hátlapján. Az időközben restaurált képekről azonban hiányoznak ezek a számok, ami megnehezíti a képek azonosítását. Bertinelli kanonok gyűjteménye tehát 1878 nyarán megérkezett Esz­tergomba. Most szükségessé vált a képtár átrendezése. Ezt Maszlaghy Ferenc végezte el és ő adta ki ugyanebben az évben a képtár első kataló­gusát. 3 8 Ez a katalógus 333 képet és az 50 Hardy-féle viaszművet sorolja fel. Ebben a katalógusban megtaláljuk már a brünni Volavy-gyűjtemény­ből származó újabbkori német és holland életképeket is. A katalógus elő­szavában Maszlaghy utal arra, hogy „előbb utóbb tágasabb és alkalma­sabb helyiségről is kell gondoskodni." A Bertinelli-gyűjteménnyel gyarapodott képtárt a fővárosi napilapok is ismertetik. Elsőnek a Magyar Korona az 1879. évi 19-21. számában. Ez az ismertetés már 400 képről tud. 1879-iben jelenik meg Rényi Rezső esztergomi ügyvéd és újságíró tol­lából az érseki gyűjtemény első irodalmi feldolgozása a következő cím­mel: Az esztergomi prímási kép- és metszettár és annak műirodalma cul­turtörténelmi szempontból. Az emelkedett stílusban írt könyvecske be­vallott célja, hogy barátokat szerezzen a gyűjteménynek. A képek közül főleg a Bertinelli-gyűjteményhez tartozó képeket ismerteti és így ez ennek a gyűjteménynek első méltatása irodalmunkban. Elsőként ismerteti a met­szettárat és a díszesen illusztrált művészettörténeti könyveket, valamint az akkor 21 000 kötetből álló könyvtárt. Megemlíti azt a négy cérnaszö­vésű kárpitot is, mely ma a kincstárban van,™ valamint az akkori gyűjte­mény egyetlen faliszőnyegét, a Szakolcáról származó gobelint (Mózes el­süllyeszti a fáraó seregét.). A gyűjtemény gyarapodása óta állandó gondja Simornak, hogy mú­zeumának új helyiséget adjon. Az új érseki palotát úgy tervezteti meg Liperttel, hogy gyűjteményeit ott helyezhesse el. Az első emeleten kap helyet a könyvtár és a levéltár, a még ma is korszerű vasállványos beren­dezéssel. A második emelet utcai részén három hatalmas terem épül, me­lyeket majd válaszfalak osztanak kisebb kabinetekre a képek számára. Ezekhez csatlakozik az udvarra néző két kisebb terem és a folyosó a régi­ségtár részére. 1882-re készül el az új palota és a különböző gyűjtemények itt új rendezésben nyernek elhelyezést. Az Űj Magyar Sión 1885-i évfolyamában Zádori János (Z. jelzéssel) ismerteti a gyűjtemények új kiállítását. 4 0 EbbőJ a cikkből megtudjuk, hogy a képek száma állandóan gyarapodott, annyira, hogy a kiállításon már 400 kép látható, pedig az új palota egyéb termeinek a díszítésére is felhasználtak 100 képet. A kiállítást ismét Maszlaghy rendezte. Az 1878. évi katalógus — mint már említettük 333 képet sorol fel; az újabb képek a 333. szám után folytatólagosan kapják a számokat. Ezt a számozást ne­vezzük ma is a Maszlaghy-féle számozásnak. Ezeket a számokat a képek hátlapjára ragasztott nyomtatott címkéken még ma is láthatjuk azokon a 3 8 Maszlaghy Ferenc: Az esztergomi hercegprímási képtárban levő művek jegyzéke. Esztergom, 1878. 3 9 A planétákat ábrázoló cérnakárpitokát Simor P,(imából liozta magával az 1878. évi útja alkalmá­val. Ezt a szerzeményét annyira jelentősnek tartotta, hogy Beszédes Sándorral fényképet készíttetett róluk és a képeket elkűldötte a nagyobb gyűjteménveknek, igv a Magvar Nemzeti Múzeumnak és a bécsi Kunsthistorisches Museum-nak (Prímási levéltár. 1705/1878.). 4 0 XVI. évf. Z: Az esztergomi érseki képtár. 1Ü0

Next

/
Thumbnails
Contents