Esztergom Évlapjai 1960

Enlz Géza: Az esztergomi királyi kápolna oroszlános festménye

rai'ikusan megrajzolt életfának. Az oromzat vonala szerint félkörívben hajló, sűrű ívsor viszont élénken idézi az esztergomi palmettás korongokat s azok leegyszerűsített változataként hat. Az Isten báránya tartásában megjelenő domonkosfai oroszlán nem egyedüli példa. A Történeti Múzeum •székesfehérvári eredetű, kerek ezüstcsészéjének közepébe rajzolt primitív ábrázolás vele lényegében azonos. Sőt e megvilágításban a zalaháshágyi, többször vitatott oromzat-dombormű oroszlánja is világosan a fentebb jellemzett fejlődési folyamatba tartozik még akkor is, ha az oroszlán jelentését illetően (Agnus Dei vagy Leo diaboli) megoszlanak a vélemények." Domonkosfa és Zalaháshágy az ország nyugati határterülete, mely fokozottan áll a központi hatalom ellenőrzése alatt. így nem csodálható, ha a helyi kismesterek munkái között a jellemzett formában feltűnik az oroszlán az esztergomi királyi jelvény távoli, de mégis világosan felismerhető visszfényeként. S ez annál inkább természetes, mert — miként már Bogvay Tamás kimutatta

1

2 — az ősi magyar jelképrendszerben is meglevő oroszlán a XIII. században még olyan élő valóság lehetett népünk képzeletében, hogy az esztergomi királyi kezdeményezés nehézség nélkül jóformán azonnali visszhangra talált a központi hatalommal közvetlen feudális kapcsolatban álló népelemek széles rétegeiben. Művészetükből évtizedeken át visszacseng az Esztergomban megütött hang. Az elnépiesedés ténye a közérthetőséget és közkedveltséget példázza, azt, hogy a magyar nép a kétségtelen külső gyökerektől függetlenül is magáénak tartotta és sajátosan átalakította a királyi hatalom jelvényét: az oroszlánt. A bizánci szövetektől, a spanyol ruedaktól, a chartresi falfestménytől eljutottunk a magyar határőrök eldugott kis falvaihoz. Entz Géza LA PEINTURE A LION DE LA CHAPELLE ROYALE D'ESZTERGOM Dans la chapelle portant le nom de Saint Clément de la crypte de la cathédrale de Chartres, sur le mur Occidental, il y a une série de disque peints représentant des lions marchants et encadrés des palmettes. Cette fresque. peinte vers 1200 montre, aussi bien par la date de son exécution que par la composition, un voisinage frappant á la série de disques qui décore le sanctuaire de la chapelle royale d'Esztergom et qui représente le mérne sujet. Toutes les deux fresques peuvent étre rapprocháes á des tapisseries byzantines. Mais il y a aussi d'importantes différences entre les disques á lion de Chartres et ceux d'Esztergom. La peinture hongroise est d'un niveau artistique incontestablement plus élévé; sa structure linéaire et son exécution plus vigoureuse rappellent l'influence des ouvrages en métal. Les palmettes et les motifs qui couvrent les superficies entre les disques mon1

1 Bogyay Tamás: Isten báránya. Regnum. 1940/41. 94-122. old. Ugyanő közli ÍI domonkosfai, zalaháshágyi orómzat-domborművek és a Történeti Múzeum ezüstcsészéjének képeit is. 3 — 5. kép . — Kádár Zoltán: Agnus I)ei vagy Leo diaboli? Antiquitas Hungarica. II. 1918. 184 — 189. old. 1

2 Bogyay: Isten báránya. 119 — 121. old. 9