Esztergom Évlapjai 1938

Sinka Ferenc Pál: Esztergom vidékének honfoglaláskori multja

100 Sinka Ferenc Pál hoz). Ez pedig, miként úrhoz illik, azonképpen tisztességesen és fénye­sen, ünnepéllyel fogadta. És beszéle vele, amit az ilyen férfiaknak illett egymással beszélniök, megszerette, megcsókolta, nagy ajándékok­kal bocsátá el, mondván neki: Emlékezzél meg mindig rólam, tiszte­lendő atya, szent imáidban." 1 Nem ily szemmel nézték Methodios működését a passaui ordi­natus alá tartozó német papok, a szlávok első oktatói, akiknek Mora­viából távozniok kellett. Helyökbe délszláv szerzetesek, a bizantiniz­mus apostolai jöttek, akik a szláv liturgia használatával a herezisnek lettek magvetői. Ezt már Szvatopluk is aggodalommal nézte, mert hisz a német császár kezébe tett hűbéri eskü őt is a nyugati egyház védelmezésére kötelezte. A Karolingi dinasztiától való függését Regino feljegyzése bizonyítja legjobban, amely szerint Német Lajos halála után 876-ban a birodalom fölött Karloman, Lajos és Vastag Károly hercegek osztozkodtak, s az osztályból Karloman Bajorországot, Pan­noniát s a szláv tartományokat, Csehországot és Moraviát kapta. Meg­jegyzendő, hogy Koczel tartománya már ennek halála (874) óta az övé lett. 2 Szvatopluk tehát meggyőződést óhajtván szerezni Methodios tanításainak igaz volta felől, ez ügyben levelet küld VIII. János pápá­hoz azon kérelemmel, hogy az érsek ellen a vizsgálatot rendelje el, ami meg is történt. Methodios 879. év őszén Rómába ment. Szvatop­luk melléje kísérőül egy Semissin nevü szláv főnököt és Wiching nevű német papot adott, akit Karloman küldött az udvarába udvari káplánnak, tulajdonkép pedig bizalmi emberéül. Közel hat hónapon át folyt Methodios ellen a vizsgálat, de a hitvallomásaiban tévelyt nem találtak, mert „a morva-szláv egyház érseke (archiepiscopus mara­bensis) a római egyházzal mindenben egyező tanokat vall." A pápa visszabocsájtja őt a hívei közé, megerősíti érseki méltóságában és megparancsolja, hogy Moravia összes papjai, bármilyen nemzetbeliek legyenek is, akik Szvatopluk országában laknak, neki engedelmes­kedjenek. Methodios és papjai továbbra is szláv nyelven mondhatták a szentmisét, csupán az evangéliumot kellett előbb latin nyelven fel­olvasni. „Ha azonban a fejedelem és az ország nagyjai a szent­misét latin nyelven akarják hallani, Methodios és papjai kötelesek azt latinul olvasni." A dekretumot a pápa Szvatopluknak is megküldötte. XIII. Leo pápa ezer év után ezen vizsgálati iratok alapján avatta Cyrill és Method szláv apostolokat a római Egyház szentjeivé. 8 Methodios ez időtől (880) kezdve, az apostoli konstitúció értel­mében, már valóságos érsek volt, két suffragáneus püspökkel, amelyek egyikévé a pápa, Szvatopluk kérelmére, Wichinget szentelte fel. Az új püspök székhelye Nyitrán volt. A másik suffragáneus székhelyét pedig valahol Kiewben kell keresnünk, mert a „minden szlávok apostolá"-nak hittérítői működése erre a vidékre is kiterjedt. 4 Nyitra a német-frank hierarchia hatalmi szférájába tartozott, templomát is, mint tudjuk, Adalram salzburgi érsek szentelte fel. 1 Szent Method legendája. Magyar Honfoglalás Kútfői. 353 I. 2 Mon, Germ. Script. I. 189. 3 Litterae encycl. Leonis papae XIII. Vol. I. 1887. 4 Hummer: idézett mű, 65. és 77. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents