Esztergom Évlapjai 1938

Dr. Erdélyi László: A magyar Szentkorona jelentősége

44 Dr. Erdélyi László ben, amelyeket az Ür diktált és készen adott át, legelőször megszer­vezte a papságot. Önmagának elkülönített az ezer meg ezer sátor kö­zül egyet s ott elhelyeztette a maga csodás jelenlétének jelvényét, a frigyszekrényt. Lévi törzsét mint papságot, Isten szolgáit és tisztjeit elkülönítette a többi zsidó törzsektől, főpapjukat a nehezen letörölhető s a küzdők testét sikamlóssá, nehezen megfoghatóvá s nehezen legyőz­hetővé tevő olajjal öntötte le, s csak neki engedte meg, hogy évente egyszer beléphessen a szentek szentjébe, a frigyszekrényhez s ott mintegy közvetlenül vegye át Isten intézkedéseit sorshúzással. A papság mózesi megszervezése után csakhamar a világi hatal­mat is rendezte Isten. Mózes életében ez a nagy szent volt az isteni akarat földi végrehajtója minden téren ; halála után Isten sorshúzással egy-egy szent férfiút rendelt bíróul az egész zsidó nép fölé, s ily bírák közel 400 évig kormányozták a zsidó államot és társadalmat. Végül a zsidók azt kérték Istentől, hogy adjon nekik királyt, mert a szom­széd népeken is királyok uralkodnak. Isten nem szívesen teljesítette ezt a kérést, mert addig maga az Ür uralkodott a zsidó nemzeten a bírák által, kik egy-egy isteni parancsot hajtottak végre ; a királyok pedig utánozni fogják a szomszéd királyokat s nem lesznek mindig szerény végrehajtói az isteni akaratnak. De azért Isten a királyságot is theokratikusnak akarta, vagyis hogy a királyok Isten akaratát, tör­vényeit legyenek kötelesek végrehajtani és részletes intézkedésekkel kiterjeszteni, tovább fejleszteni. Az első királyokat nyilvánvalóan sors­húzással maga az Isten jelölte ki, s hatalmuk jeléül őket is le kellett önteni olajjal. Ha a királynak volt fiörököse, akkor ez következett a királyi trónon és Dávid király a gyerek Salamont szintén fölkenette királlyá, hogy megkülönböztesse más fiaitól. S mikor Salamon fia és utóda nem járt el Isten akarata szerint, akkor Izrael tiz törzse elpár­tolt az önkényes királytól, s Isten ezt jóváhagyta azzal, hogy a frigy­szekrényfőpapjasorshúzással megtudta, melyik katonatisztet kell fölkenni Izrael új országa királyának, s a főpap e fölkenést egy próféta-iskolai növendékkel végeztette el. Miután Juda királysága területén Augusztus római császár idejé­ben megszületett az évszázadokkal előbb Istentől sokszor igért Istenfia Messiás vagyis fölkent főpap és király, vagyis Chrisztosz = fölkent, kit másképpen Jézusnak, szabadítónak is neveztek, ez a Jézus Krisztus három évi tanításával, sok csodájával, kereszthalálával és föltámadá­sával tökéletessé tette a mózesi isteni vallást, megszervezte a krisztusi Egyházat kőszikla alapon, minden időkre biztosítva a vallási téve­dések ellen, s ez a krisztusi Egyház harmadfél száz éves üldözés után végre a római birodalom államvallásává lett. E római birodalom területén nevezetes dolog volt az, hogy az arianus germán longobárdok Kr. u. 600 körül elhagyták Krisztus istenségét és a Szentháromságot tagadó unitárius arianus vallásukat és katolikus hitre tértek. Ebben kiváló támogatója volt a kat. papságnak Theodelinda longobard királyné. Szent Gergely nagy bencés író volt akkor a pápa s megajándékozta a longobard királynét Krisztus keresztjének egyik szögével. E vasszöget a királyné arany homlokabroncsba foglaltatta, drágakövekkel ékesíttette s ezentúl ezen „lombard vaskoronával" ko­ronázták Longobardia s Itália királyait. A vaskorona nyilt korona volt,

Next

/
Thumbnails
Contents