Esztergom Évlapjai 1938

Dr. Erdélyi László: A magyar Szentkorona jelentősége

A magyar Szentkornna jelentősége. 45 vagyis csupán homlokabroncsból állott felső körív nélkül. Hasonló nyilt korona volt a frank korona, amelyet egyszer maga a pápa tett föl egy új királyi család-alapító nagyon érdemes fejére, ki hathatósan segítette a pápát az erőszakoskodó longobárd király ellen. A császári korona már zárt korona volt: homlokabroncs, amelynek homloka fölött drágaköves kereszt állt, s ennek tetejét drágaköves félkörív hidalta át az abroncs vagy diadém hátuljával. Ez a felső körív a földkerekséget, az orbis terrarumot jelképezte, mert a pápa hálából 800 karácsonyán az őt segítő frank királyt, Nagy Károlyt nyugatrómai császárrá, a katolikus királyok első tekintélyévé avatta. Nagy Károly császári koronáját gyönyörűen lerajzolta Dürer Albert magyar származású, világhírű rézkarcoló művész. Ez a korona azonos azzal, amelyet Szent István kortársának, II Konrád császárnak tulajdonítanak, s így hozzánk még közelebb áll. E korona homlokabroncsán köröskörül félköríves, drágaköves lemezek vannak. Ilyen volt Szent István koronája is, amelyet Asztrik vashegyi bencés apát, mint kijelölt kalocsai püspök kért el Rómában a francia Gerbert, U. Szilveszter pápa ajándékául az apostoli buzgalmú első magyar király és minden további magyar király felavatására- Ezt a magyar királyok egészen Vencelig nem hordozták magukkal, mert ez nem volt ház ékszer, házi korona, aminőt a magyar királyok mindenkor otthonukbian őriztek és ünnepeken fejökre tétettek, magukkal is hordhattak, hanem egyházi ékszer volt, amelyet háromszáz éven át mindig a koronázó egyházban őrizett a custos, őrkanonok a többi egyházi kincsek közt. Aba Sámueltől sem vehette el III. Henrik német király az 1044. évi ménfői csatában. Amit akkor a győztes német király Aba király kincsei közt zsákmányul ejtett és Istennek való hálából elküldölt Szent Péter római sírjához : az a királyi jelvény, ha korona is volt a kincsek közt, nem lehetett a koronázó székesfehérvári Boldogasszony-egyháznak, Szent István temető egyházának koronázó kincse, hanem csak a családi kincse, házi koronája, vagy csak az aranyos lándzsája, amelyet hűbéri jelvényül használt föl a német királytól trónjára visszasegített Péter magyar király. Abból a szent koronából, amelyet Szent István hordott az első koronázáskor, a mai magyar Szentkoronában csak a felső kettős kereszt félkörív maradt meg, vagyis azon jelvény, amely kettős császári tekintélyt szimbolizál. Nagy Károly vagy II. Konrád császári koronáján csak egy felső körív van, a magyar Szentkoronán kettő. Olyan magyar király, aki a két európai keresztény császárral egyformán egyenlőarányúnak tüntethette fel a magyar királyságot, csak III. Béla volt. Mert őt a keletrómai császár, Komnen Mánuel, Szent László magyar király unokája, mivel soká nem volt fiúörököse, a maga utódává s vejévé szánta, keletrómai, sőt mindkét római császárság urává nevelte, de fia születése után is azzal tisztelte meg, hogy kisfia gyámjává, védőjévé tette. III. Béla valóban gyakorolta ezt a tisztet, mint magyar király, s utóbb veje lett Angelosz Izsák konstantinápolyi keletrómai császárnak. így hát méltán tekinthette magát legalább egyenlőrangúnak a keleti császárral. De ilyennek tekinthette magát a nyugat-római császárral, Barbarossa I. Frigyessel szemben, aki kis leányát eljegyezte III. Béla fiával, akit ezért atyja még a saját uralkodása alatt, még