Esztergom Évlapjai 1938

Dr. Lepold Antal: Szent István király születéshelye

Szent István király születéshelye. 33 Hogy a kápolnától délre ki bontotta el a Szent István-féle palotát, s ki építette helyére a nagyobb tornyot, valamint a vele összefüggő új részeket, arra magának az épületnek a tanúsága szerint csak azt válaszolhatjuk, hogy az építés a XII. század második felében történt és a toronytól kezdve fokozatosan haladt észak felé; az egész komplexumot a kápolnával együtt egyszerre tervezték, de az új kápolna építészeti kiképzése és befejezése a XIII. század elejére maradt. Epitéstechnikailag bizonyos, hogy a torony és a Simor-féle kápolna, valamint a tornyot a királyi udvarral összekötő folyosó falai szervesen összeépültek. Későbbi hozzáfalazás csak a Simor-féle kápolna fölött, az emeleti szoba mellső oldalfala és a torony közt, valamint a kápolna homlokzata és a palotába vezető kapu közt tapasztalható. Királyi címeroroszlán a kápolna szentélyfalán. Mindkettő abból magyarázható, hogy a torony első emeletéből észak felé kivezető gyönyörű bélletes kapu eredetileg szabad erkélyre nyíld külső kapunak készült, s valamivel, de nem sokkal későbben — még építés közben — az erkélyt két szobává alakították át, sőt ezek fölé még egy emeletet húztak, hogy a lakás tágasabb legyen. Miután a torony és a kápolna közé eső részeket a toronnyal egymagasságba — 20 m falmagasságba — emelték, az eredeti torony a toldalékával együtt kifelé egységes, magas toronynak hatott. Még 1595-ben eredeti magasságban állt, bár rongált állapotban és tető nélkül, mint az egykorú Hufnagel, Peter Wilhelm Zimmermann és Wolf3