Esztergom Évlapjai 1938

Dr. Lepold Antal: Szent István király születéshelye

34 Lepold Antal gang Meyerbeck-féle metszeteken 1 világosan látszik. Meyerbeck a torony nevét is megmondja : Weisser Turm — Fehér torony. F.z a név ősi lehet, mert már Szent István kisebb legendája magyarázza, hogy a fehér szó kiválót, fényest, előkelőt jelentett. Már pedig e torony az egész várpalota legfényesebb része volt, benne lakott a király. 1595 után a második emeletet lebontották és az első emeletet elföldelték. A második emeleten valószínűleg hat lakószoba volt és két erkélyszoba; az elsőn négy lakószobát, egy sekreslyehclyiséget, két erkélyszobát és három lépcsőt találtunk. Földszinten csak egy díszes szoba és két lépcső van. Egyéb részei a földszintnek kezdettől fogva földdel teltek. Az esztergomi királyi palota alaprajza az ásatások folyamán föltárt falak nyomán. Ugy a toronyszobák, mint a Simor-kápolna keresztboltozatosak, kiálló kőhevederekkel, de bordátlan élekkel. Egyik toronyszobában a hevederek és élek gyámkövekre futottak, amelyek XII. századi románok. Mindenütt másutt román fali féloszlopok és sarokoszlopok szerepelnek. Egyetlen egész oszlop a Simor-kápolna közepén áll. Az egyik toronyszoba sarokoszlopának fejezete, egészen azonos a Simor-kápolna két oszlopfejével. Velők egy kort mutatnak a torony díszkapujának oszlopai és a középkori esztergomi székesegyház kapujának oszlopai is, amelyek szintén a XII. század végén, Jób érsek és III. Béla alatt készültek. A mondott helyiségeknél az építési sorrendet inkább a lábazatokról lehet megállapítani. Míg a toronyszoba és a toronykapuk 1 Hulnagel rajza a Braun—Hogenberg-féle városképsorozatban, Zimmermannképe a Dillbaum által Augsburgban 1604-ben kiadott Rixoroyoacpia-ban, Meyerbeck metszete pedig 1595-ben jelent meg Prágában.