Esztergom Évlapjai 1938

Dr. Lepold Antal: Szent István király születéshelye

32 Lepold Antal és ajtókkal ellátott épület. Nem szolgált még erődítvényi célt, hanem egyszerű lakóház szerepét töltötte be. Körülötte vonulhatott a sziklás hegy oldalában a tulajdonképpeni várfal, amely nyugaton beleeshetett a fellegvár mostani falának vonalába, de keleten a mostani fellegvári faltól küljebb haladt, amit a keleti oldalon a falon kívül talált igen régi falak maradványai is igazolni látszanak. Szent István palotájának vonulásából teljesen kiesik a Simor által kápolnává átalakítót szoba, amely csak a későbbi torony után épülhetett, mint a torony előtt az udvar felé tervezett emeleti nyitott erkély földszinti alapja. Viszont a vonulatba beleesik az ásatások folyamán föltárt igazi udvari kápolna, amely a földszinten Szent István idejében is kápolna volt, amint kiásott földszinti alakja is mutatja. Később csak az emeletre vitték és nyugoti irányban megbővítették. Hogy a XII. századi udvari kápolna Szent István házi kápolnájának jogutódja, bizonyítja az, hogy a titulusa még Ladomér érsek (1279 1298) idejében is Szent Vid volt.

1 Már pedig ezt a titulust a kápolna csak Szent István idejében kaphatta. III. Béla idejében semmiképpen sem tudnók megmagyarázni a Szent Vid tiszteletének keletkezését. Szent Vid ereklyéjét 836-ban a szászok megtérítésére alapított corvey-i apátság szerezte meg, azóta a német szász dinasztia ápolta és terjesztette ennek a szentnek a tiszteletét. Magyarországba csak az e dinasztiából való Gizella királyné ültethette át, aki bizonyára az ereklye egy részét is magával hozta. Ezért szentelte Szent István a házikápolnáját Szent Vid tiszteletére. Későbbi utódai megőrizték a titulust még akkor is, amikor a kápolnát megújították. Zsigmond király alapított a kápolnában Szent Annaaltariát,

2 s ekkor került a kápolna kapujának ívmezejére a Szent Anna képe. Miután az igazi királyi udvari kápolna helyét ismerjük, teljesen elesik annak a lehetősége, hogy a magyar királyok egyike a meglevő kápolnától alig néhány méternyire másik kápolnát épített volna, vagy olyan szobát alakított volna át kápolnává Szent István tiszteletére, amely Szent István idejében nem épülhetett, de még kevésbbé állhatott Szent István születésekor. Biztos, hogy Szent István palotájának a kápolnával kapcsolatos és dél-északi irányban haladó főszárnyán kívül egyéb tartozékai is voltak. A mostanig föltárt alapfalakat követve, Szent István palotájának fekvését Várnai Dezső építész szemléltető rajza szerint lehet elképzelnünk. Külön a déli hegyfokon állt egy toronyszerű rész, azután a kápolnával kapcsolatos hosszanti főszárny a sziklás hegygerincen vonult, és a nyugati várfalhoz támaszkodott az egyik mellékszárny. Igen valószínű, hogy a keleti várfal mentén is megtaláljuk a szentistváni alapfalak nyomát. Szent István közvetlen utódai is bizonyosan építkeztek. Hiszen a nyugati hosszú várfal mentén még most is konstatálhatunk kétségtelen román részeket. IV. Béla alatt a nyugati fal mentén haladó szárny egészen a középkori székesegyház mögé az érseki palotáig terjedt, s akkor már régi és avult volt. Tehát a Szent István alatt megkezdett nyugati szárny a XI. és XII. századi királyok alatt továbbépült, de később az érsekek idején átalakult. 1 Knauz i. m. II. k. 185. 1. 2 Kollányi i. m. 44. 1.