Esztergom Évlapjai 1938
A Magyar Történelmi Társ. díszgyűlése Esztergomban
A Magyar Történelmi Társulat diszgyűlése Esztergomban. 147 bennük rejlő erőt valóban kifejthessék. Ezzel fogják előkészíteni és biztosítani a magyar igazság, a magyar jog érvényesülését s ezáltal a magyar jobb jövendőt. A magyar történelmi igazság diadalára emelem poharam 1" Lelkes éljenzés követte a hercegprímás szavait. Ebéd alatt a Széchenyi-téren a Katolikus Kör épülete előtt a bencés-gimnázium fúvóskara, Urbán Vilmos karnagy vezetésével, sze renádot adott a kultuszminiszter és a magas vendégek tiszteletére, ami a jelenvoltakban kellemes benyomást keltett. * * * A Magyar Történelmi Társulat délután 5 órakor tartotta meg díszgyűlését a bencés-gimnázium hatalmas dísztermében, amely ez alkalommal zsúfolásig megtelt az előkelő közönséggel. Dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás és dr. Hóman Bálint kultuszminiszter fogadásához a helybeli középiskolás növendékek az épület előtt sorfalat állottak. Ezen országnagyok, valamint kíséretükön és a fővárosból érkezett vendégeken kívül a díszteremben az első sorokban foglaltak helyet: dr. Meszlényi Zoltán felszentelt püspök, dr. Radocsay László főispán, dr. Frey Vilmos alispán, Glatz Gyula polgármester, dr. Drahos János ált. érseki helynök, Dr. Csárszky István, Szokolay Antal, dr. Jeszenszky Kálmán, dr. Hamvas Endre prelátus-kanonokok, dr. Kemenes Illés kir. főigazgató, dr. Schmidt Sándor bányaügyi főtanácsos, báró Ungár Károly alezredes, dr. Krecsányi Kálmán rendőrfőtanácsos, Reviczky Elemér főszolgabíró, Gácser János bányaügyi tanácsos stb. Különösen sok tanférfiú jelent meg az érdeklődők között és sok tanítással foglalkozó apáca. A díszgyűlést a tanítóképző énekkara nyitotta meg „Ah, hol vagy magyarok tündöklő •-sillaga" énekkel Geyer Béla énektanár vezetésével.. Utána dr Lepoid Antal prelátus-kanonok, az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat elnöke tartotta meg a következő magasszárnyalású üdvözlő beszédét: „A Magyar Történelmi Társulat Szent István halála után a 900-ik évben Esztergomban — a Szent Király születéshelyén és országépítő munkájának színhelyén — tartja díszülését s így is hódol a nagy király emlékének. Mi esztergomiak — különösen az Esztergomi Régészeti és Történelmi Társaság tagjai — hálás köszönettel vesszük a magyar történettudósok kiváló testületének látogatását és ebben a Szent István centenárium egyik legragyogóbb fénypontját ünnepeljük. A magyar történetírók és történetkutatók Szent István korának hites tanúi, akik 900 év távlatából — nagy történések hosszú vonalán át — elfogulatlanul tudnak a Szent Király személyiségéről, korviszonyairól, problémáiról és alkotásairól bizonyságot tenni s viszont későbbi korok tapasztalatainak birtokában az ő hatásáról és tetteinek értékéről Ítéletet mondani. Az embernek egész ország a hazája, de benne egyetlen hely a legdrágább: a szülőhely. Szent István nagyon szerethette Esztergom áldott földjét. Ez a szeretet a mi városunk leggazdagabb öröksége. Minden egyéb jelzője mellett a város minden időben arra volt legbüszkébb, hogy benne született Szent István. Mi esztergomiak egy szent magyar varázs alatt éljük városunk életét: az első szent magyar 10*
