Esztergom Évlapjai 1938

A Magyar Történelmi Társ. díszgyűlése Esztergomban

Í46 A Magyar Történelmi Társulat díszgyűlése Esztergombart. Király földiéi vagyunk. Melegen érezzük a közelséget a hely révén, bármily hosszú idő választ el tőle. Sőt állandóan fojtogat a vágy, hogy az idő korlátján át is közelebb jussunk Hozzá. Ha úgy feltámadnának a kortársak és megfelelnének ezer kérdésünkre 1 S ma mintha valóra vált volna az álom, mintha tényleg feltámadtak volna a kortársak, mikor eljöttek hozzánk a Magyar Történelmi Társulat tagjai, a magyar történettudósok, akik a megmaradt írott és íratlan emlékek alapján a folyton növekedő idő távolságán átsegítenek s a kortársaknál is tárgyilagosabban visszavetítik Szent Istvánt és korát. A hivatott történetíró nem lehet megszállottja valamely pártállásnak, hanem mindenekfölött az objektív igazságot keresi. Esztergomban tehát a történetírók rendjének gyűlésén kigyúl a fényszóró hazánk történetének legnagyobb személyiségére: Szent Istvánra és a a keresztény királyság első idejére. A legmélyebb hódolattal köszöntjük Magyarország bíboros hercegprímását, akinek hívására a magyar történészek nagy lelkesedéssel vállalkoztak, hogy tudományos kutatásaik legjavát nyújtják a jubileum alkalmából a Szent István Emlékkönyv számára, amely öregbíteni fogja a nagy király dicsőségét és akcióba állítja az ő eszméit. Alázatos tisztelettel üdvözöljük a Magyar Történelmi Társulat elnöki székében dr. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter urat. Gondviselésszerű, hogy Szent István jubileumi évében az a történettudós a magyar kultúra irányítója, aki az ő Magyar Történetében páratlan megvilágításban mutatta be a magyar nemzetnek és az egész művelt világnak a mi első királyunk szédítő nagyságát. A magyar történettudomány legnehezebb terein végzett alapos kutató munka után, a magyar őstörténet, a honfoglalás, a kereszténység befogadásának, az Árpádkornak biztos ismertetésével olyan csodálatos szintézisben jelentette meg Szent Istvánt, hogy a kortársakat nem kell irigyelnünk, akik szemtől-szembe látták Istvánt, vele együtt dolgoztak, gondjait megosztották és eszméit diadalra vinni segítették. A magyar nemzet dr. Hóman Bálint gondolataival gondolkozik a jubileumi évben. Az egész centenárium szellemileg összeforrt az ő nagy nevével. Köszönetet mondunk a történetírók összességének a vállvetett munkáért Szent István tiszteletére és a magyar nemzet okulására. Esztergom volt földrajzi és sokáig szellemi központja annak a sokat szenvedett országnak, amely a Kelet és Nyugat mérkőzésének a hadszinterévé vált. Elpusztultak régi emlékei. Viae Sión lugent — a magyar Sión utcái gyászban állnak . . . Nyomtalanul eltűnt Géza fejedelem palotája, melyben Szent István született, a Szent István protomartirkápolna, ahol a királyt keresztelték. Egyetlen kapu-timpanont tudtunk mutatni a szent helyről & néhány — bár nagyszerű emléket — Szent István székesegyházából. A föld mélyéből előhívtuk esztergomi palotájának csekély romjait. De ezek a maradványok éppen a történettudós szemében nyerik nagy értéküket, mert kiszámíthatatlanul sokat mondanak. Boldogok, ha Esztergomot járva valami megfogta lelküket, valami gyarapította nagy ismereteik tárházát, vagy ha csak valami itt kiváltott magyar érzést vihetnek magukkal emlékül. Hiszen olyan könnyen megindul a magyar szive Esztergom várhegyén, amikor az