Esztergom Évlapjai 1938

Sinka Ferenc Pál: Esztergom vidékének honfoglaláskori multja

Esztergom vidékének honfoglaláskori múltja. 101 ékelte magát, s éjszak és dél szlávjainak egyesülését megakadályozta." 1 Palacky cseh történetíró ezen hamis tanától ittasodtak meg az ellenségeink, Benes Eduárddal az élén, amikor ezer évvel később, minden történelmi, földrajzi, népi és kulturális jogot lábbal tiporva, a világháborúban legyöngült magyarságtól az ország kétharmad részét elrabolták és a Felvidékből Csehszlovákiát csináltak. A Karolingok uralma Szvatopluk idejében nem volt sülyedőben ; észak és dél szlávjai nem akartak egy nagy szláv birodalomban összetömörülni. Privinát és népét éppen maguk a szlávok űzték el a Felvidékről ; a Dráva és Száva között pedig Brázláv tántoríthatatlan hűbérese volt a német császárnak. Másrészről Arnulf bajor herceg neve és egyénisége oly félelmetes volt, hogy észak- és dél szlávjai 884-ben egyesültek és ellene harcoltak ugyan, de Vastag Károly németrómai császár érdekében mint hűbéresek. Szvatopluk ezért jutalmul Pannóniát kapta meg, Brázláv pedig a testőrség parancsnoka lett. Brázláv császárhűségére jellemző, hogy 892-ben Szvatopluk ellen is harcolt, amikor már Arnulf került a trónra. Ellenben Szvatopluk, aki magát mindig a német impériumtól és egyháztól akarta függetleníteni, a megalo-mániájának lett az áldozata. Hasonlókép járt a fia, Mojmir is. Ez a történelmi igazság. Erről Hóman Bálint is így ír: „Szvatopluk országának bukását rendszerint a magyarok pusztító támadásának tulajdonítják, pedig a magyar fegyverek csak a kegyelemdöfést adták meg az ingatag talajra épült morva hatalomnak. Moravia nem a belső fejlődésben gyökerező politikai alakulás volt, hanem egy kiváló uralkodó idegen mintára felépített személyes alkotása, mely szükségképpen áldozatul esett a politikailag éretlen, államalkotásra képtelen szláv népegyéniségben rejlő széthúzó törek" véseknek. Bukásának oka a nép politikai érzékének és értelmének hiánya volt." 2 A szláv szellem ma sem tagadja meg magát. A csehszlovákoknak a magyarok iránt táplált fajgyűlöletből és magalomániából eredő politikai felfogásuk és eszközeik most is olyanok, mint ezer évvel ezelőtt voltak. A sorsuk is csak ugyanaz lehet. Palacky: Geschichte von Böhmen. I. 195. I2 Hóman-Szekfű : Magyar Történet. I. k. 88. lap.