Esztergom Évlapjai 1938

Sinka Ferenc Pál: Esztergom vidékének honfoglaláskori multja

100 Sinka Ferenc Pál Ezen eseményeknek az emlékére állított a magyar nemzet a milleniumkor turulmadaras emléket Bánhidánál és festtette meg Feszty Árpáddal Komárom vármegye közönsége a megyeházának díszterme számára a bánhidai csatát és Zsolt vezér eljegyzését. A magyar krónikák szerint Veszprém is morva-szláv fejedelmi birtok volt, mert az öreg fejedelem ott tartózkodott és halt meg. Hóman Bálint is szláv településnek tartja azt. Ha igaz, hogy Árpád fia Zsoltnak a felesége menyasszonyi hozományul egy várat kapott, úgy nem a biharmegyei pocsaji Leányvárra (Esztergom közelében is van egy Leányvár), hanem Veszprémre (Jutás) kell gondolnunk. Történeti alapot látunk, ugyanis, abban, hogy a hely ősidőktől fogva a fejedelemnők birtoka: Sarolta fejedelemasszonynak és Gizella királynénak is a vára volt; az ott székelő püspök pedig kezdettől fogva a királynő püspöke és koronázója. A morva-szláv fejedelmi birtokok a honfoglalás után a magyar fejedelem birtokába mentek át. Történeti alapja lehet a magyaroknak a Kézai által elbeszélt szobi átkelésének is, mert Dömös, Pilismarót és Szentgyörgymező lakossága az innenső járás, legrégibb magyar népe. Dömös kies fekvésénél fogva kezdettől az Árpád-házi királyok kedvelt tartózkodási helye volt. De a nemzetségi birtokhoz tartozott Marót is. Ezt Álmos hercegnek a dömösi prépostságot alapító leveléből (1107) tudjuk, melyben az egyháznak adott nemzetiségi falvak között Maraut (Marót) neve is előfordul.

1 A magyarok honfoglalása 907. év július 6-án Pozsony mellett a bajor hadsereg fölött aratott győzelemmel ért véget. Honszerző Árpád apánk halálát is Anonymus a 907. évre teszi. A sírját Fehéregyháza mellett, sajnos, még mai napig sem találták meg. Hálás nemzetének szeretete és kegyelete azonban hozzá méltó szép emléket emelt az ország fővárosában. * * * Megismertük Esztergom vidékének régmúltját és a morva-szláv uralmat, amely Szvatopluk nevéhez van kötve. A csehek és szlovákok valóságos mithoszi hőst csináltak belőle, aki egy nagy szláv birodalmat alkotott, amely még ma is fönállana, ha a magyarok ezt az országot el nem foglalják. Igen, elfoglalták. Mert Moravia nem volt más, mint egy eszes, de lelkiismeretlen ember tákolmánya, aki árulásra, fanatizálásra, fajirtásra, hittagadásra, mindenre képes volt, csakhogy egyéni ambícióját, a független uralmat elérhesse. Ugyanígy csinált a fia, Mojmir is. A politikai bölcsesség hiánya, a széthúzás és saját gyöngesége volt a Morva birodalom összeomlásának az oka, nem pedig a magyarok megjelenése. „A lóra és fegyverre termett nép megtelepülése európai új otthonában oly időben történt, amidőn több hatalmas szomszéd állam sülyedőben, a nagy szláv állam pedig alakulófélben volt, melyre éppen a magyarok foglalása volt a legnagyobb szerencsétlenség, mivel az összetömörülni akaró szláv elemeknek mintegy szívébe 1 Knauz: Mon. Strig. 1. 73. és 88. 1.