Esztergom Évlapjai 1938

Sinka Ferenc Pál: Esztergom vidékének honfoglaláskori multja

Esztergom vidékének honfoglaláskori múltja. 101 Maximián császárok is megfordultak. Probus j itt "született. Szentj.Irenaeus püspök az ő kormányzósága alatt szenvedett vértanúságot (304). A nicaeai zsinat (325) jegyzőkönyveit Domnus.'upüspök,'; imint „Provinciáé Pannoniae Episcopus et Sirmiensis Archiepiscopus" írta alá. Mint püspöki székhelyek váltak jobban ismertekké Siscia is, melynek Szent Quirinus és Poetovio, melynek Szent Victorius (303) voltak a vértanú püspökei. Sabaria (Szombathely) Pannónia nyugotijrészének'volt a'fővárosa. Kormányzósági épületében Konstantinus (322), Valentinianus, Valens és Gratianus (368) császárok rendeleteket írtak alá. Szent Márton toursi püspök Sabariában született, de Sopianae-bant(Pécs) halt meg (417), mely szintén püspöki székhely volt. Szombathely magyar nevének előtagéban nem nagyon nehéz a régi latin nevét felismerni. Egyébként is római kori eredetét az archaeologiai ásatások és leletek mindenben igazolják. Pannónia északi részén már mások voltak a viszonyok. Az itt tanyázó kelták közé a római uralom után germán, szláv és avar törzsek is keveredtek, melyek új nyelvet, új szokásokat hoztak magukkal. Ezek már kevésbbé voltak alkalmasak az egyre lazuló és széteső római kultura befogadására. A keresztény vallás is nehezen hódít közöttük, éppen azért ezen a részen a püspökségek is később keletkeztek. Laureacum (Lorch) püspöke csak 504 ben kapja Symachus pápától az érseki palliumot. Ezen érseki székhelyet (a várossal együtt) és a hozzá tartozó püspökségeket az avarok pusztították el. Gergely pápa egy 591-ben kiadott levelében az elűzött'ifőpapokat adélvidéki püspökök jóindulatába és vendégszeretetébe ajánlotta.

1 Látjuk tehát az okokat, amelyek miatt a keresztény kultura Pannónia északi részén mély gyökeret nem verhetett. Ez az állapot ..kétszáz évig tartott, mely idő alatt az egykori római városok nevei is megváltoztak : az új települők (népvándorlási szokás szerint) saját nyelvüknek megfelelő más neveket adtak azoknak. Az avar uralomnak Nagy Károly német-római császár vetett véget (797), aki fogadalmához és tisztéhez képest birodalmában az egyházi intézményeket is reorganizálja. 812 ben megállapítja a salzburgi és aquilejai egyházmegyék területét. Pannoniának a Rábától délnyugatra eső része a salzburgi, a déli része pedig az aquilejai egyházmegyéhez tartozott.

2 A salzburgi területen alakultak ki a magyar honfoglalás és királyság megalapítása után a veszprémi és pécsi egyházmegyék. Nagy Károly azonban a passaui püspök joghatósági területét is meghatározza.

3 Éhhez Pannoniának az északnyugati része tartozott, Jámbor Lajos uralkodása óta pedig az észak-keleti része is. E részeken alakultak ki később a győri és esztergomi egyházmegyék. II. Jenő pápa és Piligrim passaui püspök leveleiből e tények felismerésére és megállapítására kell jutnunk, mint arról már más helyen írtunk. 1 Fejér: Cod. Dipl. 1. 124. és 128. 1. 2 Fejér: Cod. Dipl. 1. 154. 8 Fejér: Cod. Dipl. I. 162.