Esztergom Évlapjai 1938

Sinka Ferenc Pál: Esztergom vidékének honfoglaláskori multja

Eszfergom vidékének honfoglaláskori múltja. 97 Calidis aquis (Víziváros) még a honfoglalás előtti települések, leginkább a kvádok idejéből. A várhegy alja, mint fentebb láttuk, már ősidőtől fogva lakott hely volt. A vízivárosi Veprech-torony fennmaradt neve a település folytonosságára mutat. Vízivárosra nézve közelebbi adatokat csak IV. Béla királynak 1239. év szept. 29-iki ama levelében találunk, amelyben az érseknek e külváros megalapítására ad engedélyt: „Item concessimus Civitatem archiepiscopalem construendam et congregandam in territorio sub Castro Strigon. et domo Archiepiscopali ... a parte Danubij incipiendo a a quodam fonté calido scaturienti, qui est sub castro et fluit ad rippam fluminis Kysduna vocati, usque ad turrem archiepiscopalem Veprech vocatum." Vagyis az érseki Víziváros a Várhegy és az ott lévő érseki palota aljában terült el a Duna partján, kezdve a vár alatt bugyogó és a Kisdunába ömlő hőforrásoktól egészen a Veprechtoronyig. A „sub castro" bugyogó meleg forrás nem lehet azonos a mai Hévvízzel, de a vasgyárnál lévő egykori római, később törökfürdővel sem, mely a Verprech-torony mellett volt.

1 E nevet szláv eredetűnek mondják, de nem lehet az, mert az a szláv vepry (vaddisznó, vadkan) szóval összefüggésbe nem hozható. Inkább hasonlít a középfelnémet Walprecht személynévhez. Hasonlókép vagyunk a Pechen (Pegen, Peghen) és Lybar nevekkel is, melyekről csak annyit lehet megállapítani, hogy korai középkori eredetűek, de a jelentéseiket már megfejteni nem tudjuk.

2 Eredetileg germán településnek látszik Lybar is, mely külváros (suburbium) valószínűleg a hasonló hangzású Kis-Léva helyén volt. A későbbi századokban káptalani jobbágytelepet képezett, amiként a mai Szenttamás alatti, többnyire tótok által lakott rész is az volt ott, ahol a „molendinum eorum simul cum Balneo in Calidis aquis de Tapulcha (Taplycha, Topulcha)" vagyis a káptalani malom és közfürdő voltak, melyek más alakban még most is megvannak.

3 Pechen külváros (suburbium) az oklevelekben Pegen, Peghen és Petthen néven is előfordul. Ez is germán alapításnak látszik, bár a Pegen név hasonló a latin pagus (tanya, mezei birtok) szóhoz. Az Árpádházi királyok korában kertekkel és szőllővel ellátott házaiban többnyire papi jobbágyok laktak. E külváros Szentgyörgymező felé lehetett.

4 Suburbia de Calidis Aquis (Veprech-toronnyal és Toplucha-hévvízzel), Lybar és Pechen külvárosok képezték a magvát a későbbi Érseki Víziváros, Szenttamás és Szentgyörgymező községeknek, amelyek önállóságukat a legújabb időkig (1895) megtartották. Schünemann Konrád egyetemi tanár, aki Esztergom keletkezéséről írt értekezésével folyóiratunkat is felkereste,

5 egyik munkájában azt mondja, hogy Pannónia régi római városait és kulturáját a népvándorlás hullámai elsöpörték. A honfoglaló magyarok nem voltak 1 Knauz : Mon. Strig. I. 329. 412. 2 Dr. Kniezsa István egvet. tanár, nyelvtudós levélbeli szíves közlése, 3 Knauz: Mon. Sírig. 11. 3^0. 353., 381., 371. 3h5. 386. 520., 562. 4 Knauz: Mon. Strig. 11. 363. 361., 407. 418., 707. 804. 6 Esztergom Évlapjai V. (1930) évf. 9-23. 1. 7