Esztergom Évlapjai 1938

Sinka Ferenc Pál: Esztergom vidékének honfoglaláskori multja

100 Sinka Ferenc Pál patak által bezárt területen belül is csak a város közepén lévő domborulaton (a Ferenc-rendiek zárdája előtt) és a Kis-Duna mentén kell az első emberi letelepülési helyeket keresnünk. Másik legrégibb letelepülési hely közvetlenül a Várhegy alatti rész volt. Esztergom-Belváros területén már a történelmi korban Solva nevű kelta-telep, később város létezett. Solva volt az azal népközösség (civitas) központja, melyhez a falvakban (vici) és tanyákon (pagi) élő törzsbeliek is tartoztak, akik közös törzsfőnök (princeps) alatt éltek. Aquincum vidékére már Claudius császár (Kr. u. 41 — 54.) idejéjében jöttek római csapatok. Ez időtől számíthatjuk Solva keletkezését is. Azal lakossága bronz- és vaseszközöket használt; lovat, kocsit, gazdálkodást szerető nép volt, amely a vadászat és halászat mellett földmíveléssel is foglalkozott, A rómaiak meghagyták önkormányzatukat; telepük már Hadrián császár (117—138) idejében, Kr. u. 121-ben, „Aelia" melléknévvel, municipiális jelleget kapott. Saját fejedelmük alatt autonom-életet élhettek; a rómaiak megelégedtek az általuk beszedett adóval és az újoncokkal, akikből a segédcsapatok (auxilia) állottak. Fejedelmüknek a többi lakóházak közül kiemelkedő kormányzósági székháza volt, melynek helyét talán ott kereshetjük, ahol később az u. n. Zenie-palota állott.

1 A törzs területén és Solvában élő azalok idővel a rómaiak kultúráját és nyelvét is átvették, velük össze is házasodtak, mint azt a vármegye területén talált latin nyelven írt két sírkő mutatja. Az egyik Sárisápon került elő a következő felirattal: „Aicca Cansalli Asal Annoru ni XL. Racio Uxoris Suae titulum posit", vagyis: Cansalnak leánya, Ajka azal, ki élte 40. évében halt meg; e sírkövet nejének emlékére Racio állította. A másik sirkő Knauz Nándor c. püspök, társulatunk első nagynevű elnökének ajándékaként került a muzeum kőgyűjteményébe és annak a felirata a következő: „Solva, Jucundi Princ(ipis) Azali(orum) f(ilia) Ann(orum) LIX. Páter posit", vagyis: Solva, Jucundus azal főnök leánya, élt 59 évet; atyja állította. Ezen utóbbi sírkő, amely az itteni hely- és néprajzi viszonyoknak legjobb bizonyítéka, Kuzsinszky Bálint megállapítása szerint a Kr. u. II. századból való.

2 A civitas jelzésével ellátott hasonló sírkövet találunk Mommsen Corpusában is, amelyen Aurelia Asalia áll (CIL. III. 10307). Ily jelzésű katonai sírköveket találtak még Ászáron és Ószőnyben (Komárom megye), valamint Oskün (Veszprém megye). Még három katonai diplomát is említ Hampel, amelyeken az azal civitas jelzés áll.

8 Az elrómaiasodott azal civitások a római uralom végéig, sőt azontúl is fennállottak, mert faji egységüket az autonómiájukban sértetlenül tarthatták meg. Tévednénk azonban, ha a rómaiak Salva Mansioját a kelta Solva municipiummal azonosítanók. A tatárdúlás által tönkretett és i Pleidell Ambrus: A magyar várostörténet első fejezete. Századok. 1934. évi. 42. 1. 1 Dr. Kuzsinszky Bálint : Solva. Klebelsberg-Emlékkönyv, Budapest, 1925, 109. 1 8 Hampel József: Adalék Pannónia történetéhez Antónius Pius korában. Bpest 1894. 27. 1.