Esztergom Évlapjai 1938

Sinka Ferenc Pál: Esztergom vidékének honfoglaláskori multja

Esztergom vidékének honfoglaláskori múltja. 101 török uralom alatt megsemmisült Belváros területén eddig római emlékeket nem találtunk; sőt az utána következő korok emlékeit sem. „Elpusztultak régi emlékei. Viae Sión lugent — a magyar Sión utcái gyászban állanak", mondta dr. Lepold Antal elnökünk egyik beszédében. A római castrumot nem is a kir. város területén, hanem Kuzsinszky Bálint szerint is Vízivárosnak a vár alatti részén kell keresnünk.

1 A római castrumok, mint a neve is mutatja, nem várszerű erődítmények, hanem katonai táborhelyek voltak és a tartományok határainak (limes) biztosítására szolgáltak. Éppen azért azokat nem a hegyeken, hanem az utak mentén, völgyelések vagy folyók torkolatánál, átkeléseknél vagy útelágazásoknál emelték. A Carnuntum felől jövő „Via Ulpia Trajana"-t maga a császár látta el katonai táborokkal a főbb stratégiai pontokon. Ez a fő útvonal Brigetiótól Dorogig azonos volt a mai állam úttal. Onnan kezdve azonban, amint azt Vásárhelyi Géza megállapította, Csév felé hajolt el, ahol egy tábor (Lacus ad Felicem) volt, majd a Pilis-hegy aljában haladt tovább Pilisszántóig, és onnan Ó-Budáig.

2 Az Esztergom határában akkoriban lévő nagy tó körüli ingoványok miatt ugyancsak Dorogról ágazott el a római út „Salva Mansio" felé és onnan a Duna mellett haladt tovább. Az Ipoly torkolata átellenében, Pilismarótnál volt a „Castra ad Herculem" római tábor, amelyet Fröhlich Róbert ismertetett részletesen.

3 Hasonló római tábor volt az esztergom—almásfüzitői vasút Tokod állomásától alig negyedórányira, a község „Várberek" nevű dűlőjében, amelyet 1924-ben Bella Lajos és dr. Balogh Albin urakkal ezen sorok irója vett alaposabb vizsgálat alá és ismertetett a jelen folyóiratban.

4 Ebből megtudjuk, hogy a tábor egész területe 10.710 •-m. volt és négyszögalakban épült, a négy sarkon őrtornyokkal. Félakkora lehetett, mint az Aquincum közelében lévő római táboré és harmadrésznyi, mint a Brigetió-i tábor területe. A tábortól nyugatra két figyelő őrtorony nyomaira is bukkantunk. A tábor építésének idejét kutatva, erre nézve közelebbi tájékoztatást a Tabula Peutingeriana nyújt, amelyből a tábor nevét is megállapíthatjuk. A római utakat feltüntető eme térképen Brigetio és Aquincum, mint főtáborhelyek vannak feltüntetve. A közöttük lévő útjelzésnél találjuk: Brigetio (Ó-Szőny) V. mp. (ötezer katonai lépés), — Lepavista (Süttő) XIII. mp., — Gardellaca (Tokod) XIII. mp., — Lusomana (Vörösvár) XII. mp., — Aquincum (Ó-Buda). Eme átjelzésben Gardellaca egyenlő távolságnyira (körülbelül 3 mértföld) van feltüntetve Süttőtől és Vörösvártól, ami megfelel Tokod fekvésének. Míg a Tabula Peutingeriana az útakat és állomásokat Bregetioból kiindulva mutatja, addig az annál is becsesebb Itinerarium Antonini Augusti-ban, Aquincumból kiindulva az előbbiek közé eső állomások 1 Arch. Értesítő. 1893. 45. 1. 2 Vásárhelyi Géza: Az Aquincumból Bregetioba vezelő út iránya. Arch. Ért. 1892. 71-74. 1. 3 Arch. Ért. 1893. 38-47. 1. 4 Esztergom Évlapjai. I. (1925.) évfolyam, 94—97. 1.