Esztergom Évlapjai 1938

Sinka Ferenc Pál: Esztergom vidékének honfoglaláskori multja

Esztergom vidékének honfoglaláskori múltja. 101 Europae) a Dunának Esztergom fölötti hajlásánál látunk egy Curta nevű castrumot. De ez semmi esetre sem lehetett azonos a római Salvával, amely ugyanazon a térképen alább szintén feltüntetve van, átellenében pedig Anabum (Párkány) fekszik. Ptolomaeus térképe egyébként is kevés hitelt érdemel; mert pl. Brigetium is az Arabon (Rába) .torkolatánál van feltüntetve, holott tudjuk, hogy az sokkal alább, 0 Szőnynél volt található. Esztergom német „Gran" nevét már a Niebelungen-liedben is olvashatjuk, amely az V. században keletkezett. A német földről Wormsból, Krimhilda bátyjaitól visszaérkező regősök állítólag Attilát itten találták volna meg; „Gáhen mit de maeren, sah man die spileman ; Etzeln sie funden in der Stadt ze Gran".

1 Ne feledjük azonban, hogy e népies hősköltemény egyes részeit abban az időben (XII. sz. második fele) foglalták egybe, amikor Attila volt székhelyét Etzelsburgot (Aquincum) már könnyen összetéveszthették Magyarország akkor már külföldön is ismert fővárosával, Grannal. Ezt a városnevet (Grane) ugyancsak a XII. században élt Arnold von Lübeck krónikájában olvassuk először. Nagy Károly németrómai császár utóda Jámbor Lajos 830. év körül az Ostmarkhoz csatolt Felső-Pannoniát kettő, Alsó-Pannoniát négy megyére (Gau) osztotta fel. A Duna Esztergomnál lévő kanyarulatáig terjedő legkeletibb megye neve Ostergau, a vára pedig Osterringun volt, az avarok uralma után a frank-németek ring-nek nevezvén nemcsak a földvárakat, hanem minden várat. Istergranumból lett középkori 'kulinaris) latinsággal Stigranium (Stigranensis) és ebből Strigonium. Cosmas cseh krónikás a XI. sz. végén „urbs Strigoniá"-nak nevezi Esztergomot. Osterrigun — vagy Ostergunból pedig népnyelvi kiejtéssel a szláv Ostrigon és Ostrichom, a magyar Estrigun (XII. sz.-i\ a török Uszturgum és Uszturgan.

2 Helyesnek csak a 9. század (és ezt megelőző idők) viszonyaival összeegyeztethető névértelmezést fogadhatjuk el. Szláv részről előforduló minden egyéb, főkép személynevekhez kötött, fejtegetést erőszakoltnak kell minősítenünk. Mert mi sem természetesebb, minthogy az Ister és Gran összefolyásánál keletkezett várost e két folyóról nevezték el és azok neveiből képződött a városnak úgy a magyar, Esztergom, mint a latin Strigonium neve. Strigoniumnak lehet még egy más elfogadható magyarázata is. Szent Adalbert püspök csodái között olvassuk, hogy Géza fejedelem idejében, amikor ő Esztergomban járt, a várban egy boszorkányos (striga) bálványt talált, amely gyakorta megszólalt. Messze vidékről sokan jöttek ide a csodájára. A szent férfiú a pogány papok és nagy sokaság láttára, Krisztusba vetett hittel, égő fáklyával közeledett a bálványhoz és azt felégette. „Striga" középkori latin szó és gonosz szellemet, boszorkányt jelent. A bálvány helyének az akkori keresztény papság adhatta a 1 Pleidell Ambrus : A magyar várostörténet első fejezete. Századok. 1934. i—3. sz. I. 42. 1. 2 Schünemann Konrád ; Esztergom, der ungarische Name Stadt Gran. Ungarische Jahrbücher. Berlin, 178—181. I.