Esztergom Évlapjai 1938

Sinka Ferenc Pál: Esztergom vidékének honfoglaláskori multja

100 Sinka Ferenc Pál Esztergomnak latin neve egy szláv Strigon személynévből származott volna.

1 Megfelelőbbnek tartjuk az I. Károly leveléből vett analógiát, mely szerint Strigo nevű vár volt Zalában is, ezt azonban ma Strigogovának (Stridóvár) nevezik.

2 Leghelyesebb, mint említettük, az a magyarázat, hogy Esztergomnak a latin Strigonium nevet, az ó-szláv Ostrigonból képezve, a királyság kezdetén maga a papság adta, éppen úgy, mint Győrnek a Jaurinum nevet. Esztergomot a honfoglaláskori szlávok közvetlenül a német helynév Osterringun után Ostrigon-nak nevezték, E név csak később lett. Osztrichom. Az ó-tőt g hang ugyanis csak a XIII. század folyamán változott h-vá. így lett az ó-tót Grón (Garam)-ból Hrón és Ostrigonból Osztrichom.

3 Győr a mai nevét, tudvalévőleg, a várost gyűrű alakban körülvett avar erődítmény után kapta, mely név a régi okmányokban Geurew, Girew, Geur alakban fordul elő.Iamiből aztán a latin Geurum, Jaurinum lett.

4 Vannak, akik Esztergom latin nevének származtatásánál súlyt helyeznek egy II. Géza király idejében, 1156-ban, kiadott oklevélben előforduló „stigranensis" helynév-jelzésre, mely látszólag előzőleg valamely régebbi okmányban fordulhatott volna elő. Tüzetes megvizsgálás után azonban arra a meggyőződésre jutunk, hogy az egész csak név-elírás. A II. Géza király idejében kiadott okmányok kiállítója Barnabás fehérvári kanonok, királyi jegyző, ugyanis, kevés súlyt helyezett a nevek helyes kiírására. Legfeltűnőbb példa rá Michael kalocsai és bácsi érsek neve, melyet hol Mikónak, hol Mychának, sőt Muchiának ir. Az idézett okmányokban is a király nevét hol Geizának, hol Geythsának, a pécsi püspök nevét Anthoniusnak és Antimiusnak, az udvarbíróét Heinricusnak és Heidricusnak, végül a saját tisztségét is „regis nostarius"-nak írja. Jól mondja Knauz Nándor: „Hic tam aperte calamus aberravit, ut huic vei minimum immorari, superfluum sít."

5 Baranyay Ferenc száz évvel ezelőtt megjelent könyvében

6 Lázius után váltig azt bizonyította, hogy Cornelius pápa idejében Kr. u. 254-ben Rómában tartott zsinaton innen Crescens püspök (episcopus curtensis) is jelen volt, de akkor e várost Curta-nak hívták. Tehát Esztergom már a rómaiak idejében is püspöki székhely volt. Ezt az állítást azonban Némethy Lajos beható vizsgálat után kétségesnek találta.

7 Annyi azonban tény, hogy Ptolomaeus térképén (Tabula V. 1 Melich János : idézett mű 401. 2 „Castra nostra Strigow et Chaakturnya nominata, inter fluvios Drawa et Mura habita." Dedek-Crescens : Mon. Strig. III. 140. 1. 3 Melich János: A honfoglaláskori Magyarország. A Magy. Tud. Akad. kiadása. 1925. 5. old. 4 Szávay Gyula: Győr város monográfiája, 11. 1. 5 Knauz: Mon. Strig. I. 101 113. 1. 0 Franciscus Baranyay : Disquisitio notitiarum antiquarum liberae regiaeque Civitatis Strigoniensis, Pestini, 1823. 7 Némethy Lajos: Esztergom vármegye őstörténete. Monográfia, 191. lap.