Esztergom Évlapjai 1936

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Lepold Antal: Az esztergomi vár története I.

Az esztergomi vár története. 59 Pálffy Miklós várparancsnok a vár elfoglalása után nagy erőkkel kezdte a vár helyreállítását és az ostrom tapasztalatai alapján további kiépítését. A kamarától kapott összegeken kívül maga is 30.000 rénes forintot kölcsönzött a munkálatokra. 3000 embert bocsátottak rendelkezésére. Hans Albert Sprinzenstein katonai építészeti felügyelő, Claudio Cogorano olasz származású hadimérnök és Rottenberger építőmester voltak a technikai vezetők. Claudio Cogorano 1596. április 22-én Prágából folyamodványt nyújt be a császárhoz, amelyben tizennégy évi flandriai és Esztergomnál, Párkánynál és Visegrádnál teljesített egy évi szolgálatáért kéri, hogy a mérnöki álláson kívül nevezzék ki kapitánnyá és adjanak parancsnoksága alá egy lovas századot. Nem kér dupla fizetést, csak elismerésül óhajtaná a lovassági kapitányi rangot.

1 A rések betömésén kívül akkor építették a vár száraz árkát és az árkon túl a keleti hegyoldalon a cölöpzetes sáncot.

2 Nicolao Candido hadimérnök az 1683. után készült váralaprajzon külön jelzi a Sprinzenstein és Cogorano által végzett műveket s ő is az árkot és mögötte a cölöpzetet tulajdonítja e két mérnöknek. Kétségtelen tény, hogy a törökök egészen 1595-ig nem töltötték el földdel s nem is pusztították el a régi királyi palota termeit. Az 1543 és 1594 közt Esztergomban járt utazók (Gerlach, Reinhold von Lubenau, báró Wratislawj még látták a Vitéz-féle ebédlőt és erkélyt, a kápolnát, a székesegyházat és a Bakács-kápolnát. Hammer „Geschichte der Osmanen" c. művében is írja : „Die Türkén hatten wahrend ihres Besitzes die Altertümer der Stadt und sogar die Bilder verschont, welche die deutschen Soldaten gleich nach der Ubergabe elend verstümmelten und das Schloss, das die Türkén viele Jahre reinlich gehalten, mit Unflat besudelten." 3 A pápa tiltakozott is a császárnál a katonák vandál pusztításai miatt és a segélyek megvonásával fenyegetődzött. A királyi palota festett falain, amelyeket az ásatások még feltárhattak, rengeteg karcolást és firkálást találunk, ami mind az 1595,-i ostrom után bevonult katonáktól származik. Az 1597. május havában Esztergomba helyezett Petz Rudolf dandárnok is fölírta nevét. A törökök, Gerlach és Reinhold von Lubenau tanúsága szerint, a faliképeknek annyiban ártottak, hogy a figurális képeket átmeszelték, vagy rajtuk a szemeket kiszúrták. Ez az állítás azonban túlzás, mert aránylag kevés helyen találunk átmeszelést vagy kiszúrt szemeket. Igen föltűnő, hogy az 1543. és 1595. közti útleírásokban a királyi várpalotának csak a kápolnától északra fekvő helyiségeit említik. Nem esik szó a kápolnától délre fekvő négy szobáról és a folyosóról, amelyek pedig az ásatások kapcsán előkerültek és még jelentékeny festett díszt viselnek. Hogy az utazók a palotának ebbe a részébe nem juthattak, azt magyarázza az erények képeivel díszített teremnek török felírása. 1 Wien, Kriegsarchiv Feldnkten 1596. 4/6. 2 Némethy L.: Emléklapok Esztergom múltjából. Esztergom, 1900. 113., 169, 171-2. 11. 3 11. k. 607. 1.