Esztergom Évlapjai 1936

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Lepold Antal: Az esztergomi vár története I.

60 Dr. Lepold Antal Az „Igazságosság" képén kaligrafikus arabs betűs emléksorokat látunk. Germanus Gyula dr. tanár úr olvasása szerint a fölirat szövege magyarul a következő: „Piri agha várparancsnok (dizdár) lett a kegyes Savvál hónap 10. napján. Ezer és kettő évben 1002. év." 1002. savvál hó 10. napja megfelel 1593. június hó 29. szerdának. Az írás nyelvezete arab-perzsa, föltűnően pontos és alig származhatik magától a várparancsnoktól. Nem alkalmi gyors bekarcolásról van szó, hanem írástudó kéztől származó gondos emlékföliratról. A dizdár a falon megörökíttette kineveztetésének dátumát. Akkor a szoba még nem lehetett rom, hanem rendes lakószoba volt, a dizdár lakása, azért ezekbe a helyiségekbe még a legelőkelőbb idegen látogatókat sem bocsátották be. A dizdár lakásának szobái fölött 1595-ben tönkrement a mennyezet, sőt a falak is sokat szenvedtek. Ezentúl már lakásnak nem voltak használhatók. A törökök tehát a fehértorony szobáit az első emeletig bezárólag még lakásnak használták. A második emelet valószínűleg már 1543. óta rongált volt, s földdel kitömve ágyúállásul szolgált. Mivel az első emelet boltozatának bedőlése után a fehértorony egész magasságában már alkalmatlanná vált ágyúk felállítására, Pálffy kénytelen volt az első emeletet vagy visszaboltozni, vagy földdel eltömni. Természetesen az utóbbi megoldást választotta. Ez a munka sürgős volt, mert a fehértornyon álló ágyúütegekre a Szenttamás felé való védekezés céljából múlhatatlan szükség volt. Hogy a kápolnát, valamint a palotának attól északra fekvő épületeit nem temette el sietősen, kitűnik a kápolnában található Petz Rudolf névből, amely nem Íródhatott 1597. júniusa előtt. Sőt a kápolna nyugoti frontja előtt a kis udvarocskában a királyi belső szobákat a palota egyéb részeivel összekötő földszintes folyosó falán 1598-ból is találunk fölírást. Jeorg Franck katona megörökítette ott a nevét, s odaírta az évszámot is — 1598. Sprinzenstein ekkor már befejezte legsürgősebb munkáit. Valószínű lehat, hogy a kápolnától kezdve a királyi palota részeinek eltömése már nem is a mieink által történt 1595. és 1605 közt, hanem a törökök végezték 1605. után. A császáriak a Pálffy-féle építkezések után még Althan és Öttingen parancsnokok idején is foglalkoztak további erődítések tervével. 1602-ben Básta György tábornokot is meghallgatták az esztergomi vár felől. A tábornok nem javasolta a további költekezést, hanem inkább a vár lerombolását ajánlotta, mert Esztergom, mint hegyi vár elvesztette jelentőségét s rossz fekvésénél fogva is nehezen védhető. Harmincezer gyalogos kellene hozzá, hogy az ellenséget Esztergomtól távoltartani lehessen. Amint pedig az ellenség megközelíti, a vár sokáig nem tartható. Esztergom helyett másutt kellene modern várat építeni.

1 Bizonyos, hogy a végleges eltömés a XVII. század első felében már megtörtént, mert Evlia Cselebi, akinek pedig már az atyja is Esz1 Kriegarchiv. Feldakten. 1602, 7/3.