Esztergom Évlapjai 1936

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Lepold Antal: Az esztergomi vár története I.

Az esztergomi vár története. 57 sáncmunkákra. Majd a pápai segélypénzekből is utalványoztak, amiből Pálffy megépítette a kaszárnyákat és a parancsnoki palotát, részben a középkori prímási palota, a kanonoki házak és a királyi palota romjain.

1 A kaszárnyákról és a parancsnoki házról, amely 1761 — 1765-ig, majd 1766 —1822-ig prímási palota lett, Batthyány prímás idejéből pontos terveink vannak. Hogy a törökök 1605. és 1683. közt milyen építkezést végeztek a várban, azt leginkább az 1683. évnél régibb várképeknek az 1683. éviekkel való összehasonlításából tudjuk. Alaprajzszerű várképet 1683. előtti időből csak az 1664. évből ismerünk, amelyet Soós Elemér közöl az Esztergom Évlapjai 1934. évi 1—2 számának 20. lapján. Ez az alaprajz azonban nem helyszíni fölvétel, hanem emlékezetből fölvázolt. A várban futólagosan járt követségi kisérő, vagy kiszabadult hadifogoly készíthette gyors megfigyelés alapján az 1595 — 1605. közt készült perspektivikus képek figyelembevételével Montecucculi tábornok számára. A tényleges állapotnak nyilvánvalóan nem felel meg. Belőle komoly következtetéseket levonni nem lehet. Wilhelm Dillich „Ungarische Kronik" c. könyvében 1600-ból származó távlati rajza eléggé hűen mutatja a várat a Pálffy Miklós-féle 1595. és 1600. közt végzett átalakítások után. Ami e képen hiányzik és 1683-ban már megvolt, az török munka. Ilyen a vízivárosi fal déli végén a Kisduna mellett a sokszögű bástyatorony, azután a póstakapu fölött a hegyoldalban lévő kis török torony az összekötő falakkal, végül a szentgyörgymezei kapu mellett a félkörű kis bástya. Törökök építették a vízivárosi sokszögű bástyatoronytól a második póstakapuig s onnan a kis török bástyatoronyig a sáncot. Dolgoztak a törökök 1605. és 1683. közt a várerődítmények egyéb helyein is. Az északi vagy dunai rondellától keletre a Szentgyörgymező felé néző felső fal mellett a belső oldalon már földből fölhányt mellvédjük volt, amelybe kazamatákat nyitottak. Ezeket az ásatások folyamán megtaláltuk. A kazamaták 1683-ban a Szentgyörgymező felől működő bajor ágyúütegek hatása alatt összeomlottak. Az omladék alól feltártuk a kazamaták török kályháit, a használati edényeket, ágyúmaradványokat, a bennszorult katonák csontvázait. A felsővár körfalai mentén másutt is föltöltötték a várhegyet az ágyúk könnyebb elhelyezése céljából, ami Evlia Cselebi leírásából eléggé bizonyosan következtethető. Marsigli ugyanis a rendelkezésére álló rövid idő alatt 1685. júniusától julius végéig nem végezhetett akkora munkát, hogy az összes mellvédeket újonnan megcsinálhatta volna. Már pedig az ő idejében készült váralaprajz a földből töltött mellvédeket a falak belső oldalán mindenütt föltünteti. S ha ezeket újaknak is mondja, csak formájukban lehettek újak. Az ásatások alkalmával a mellvédföldből kitárt sok török emlék igazolja, hogy azok már 1683. előtt is bizonyos szélességben megvoltak. A törökök tehát 1605. és 1683. közt eléggé jelentékeny erődítési munkát végeztek. Annál kevesebbet törődtek a lakásokkal. Meghúzód1 Bishofshausen i, m.