Esztergom Évlapjai 1936

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Sinka István : Magyarország Árpádkori fő- és székvárosa Esztergom

Esztergom Árpád kori fö- és székváros. 41 közöttük — az 1256-ban kelt levelében megengedte a polgárságnak, hogy a várból visszaköltözzenek a királyi városba és ott ismét építkezzenek. A királyi palotát pedig, amiként azt 11. András király is tette, a várral és a hozzátartozókkal együtt örök időkre az esztergomi érseknek adta át, úgy, hogy azokat többé az utódai sem vehetik vissza, mert az a jövőben csupán egyházi célokat szolgálhat.

1 Ezen adománylevéllel Esztergom királyi székhely jellege végleg megszűnt és örök időkre érseki székhellyé lett. Ezt célozta IV. Bélának egyidejűleg kiadott másik oklevele is, melyben az esztergomi egyházat az oklevélben felsorolt és a szent királyoktól kapott minden vagyonában, jogaiban és kiváltságaiban ünnepélyesen megerősítette és azt a Magyarország összes egyházai között elsőnek: „velut omnium ecclesiarum primas"-nak mondja. Dicsérőleg emlékezik meg az esztergomi egyház múltjáról és érdemeiről; amelyeket az, a királyok megkoronázása körül, illetve a szent korona jogainak védelmében szerzett. Megígéri, hogy az egyházat bárhonnan jövő támadások ellen megvédi és ezt utódainak is kötelességévé teszi. IV. Bélának ezen 1256. dec. 16-án kelt ékes szavú oklevelét méltán mondhatjuk az esztergomi egyház „magna chartájá"-nak.

2 IV. Béla királyt ez időtől kezdve már ritkán találjuk Esztergomban. Családjának ügyei és a fiaival vívott trónviszály teljesen lefoglalták őt. Az a testvérharc, melyet András herceg Imre király ellen támasztott, rossz példaként maradt meg három generáción keresztül az uralkodó-családban. IV. Bélának, mint törvényes királynak nyilt harcba kellett bocsátkoznia a trónkövetelő István fiával. A harc vége az országnak háromrészre való felosztása s a hatalomnak Béla és István (iunior rex) fiaival való megosztása lett, mindegyikük külön udvartartással is rendelkezett. A király ezentúl már leginkább Budavárában lakott és ennek fejlesztésére törekedett. A várban királyi lakot s templomot építtetett és itt a dominikánusokat is letelepítette. Kelenföldön ekkor épült Szent Gellért tiszteletére egyház, amelyet a cisztercitáknak engedett át. Felhévviz közelében (a mai Újlakon) pedig Szent Jakab tiszteletére épült egy templom. Buda és Pest egész környéke ezidőben 1 „Predictum pallacium Regium . . . Archiepiscopo perpetuo condonamus, cum omni plenitudine sui Juris et tota antiqui Castri circuicione ; Ita, ut nullo unquam tempore predictum pallacium, aut magni Castri medietatem nostri successores nomine Regie proprietatis, vei commutationis repetere valeant et in prophanos usus amplius revocare, quod Deo et suis servitoribus est ipsum pallacium Regium cum suis pertinentiis, condonatum." Knauz: Mon. 1. 441. 1. ' „Quod cum eadem ecclesia Strigoniensis, a prima sui fundacione multis libertatibus, beneficiis diversis, pluribusque privilegiis, exempcionis super omnes ecclesias katedrales focius Regni Hungarie, velut omnium ecclesiarum primas, sit decora, a sede eciam apostolica et a sanctis Regibus, noslris progenitoribus gloriosis, donis mirabiliter fulcita . . . Nos igitur Deum pre oculis habendo. salutem anime nostre et progenitorum nostrorum consequi volentes. pro eadem ecclesia sancía, matre nostra, a qua nos sumus et nostri progenitores tuerunt coronali, uncti et regium honorem consecuti et adepti, ac infideles nostros et sancte Corone per censuram ecclesiasticam arcét et compellit ad nobis et sancte Corone obediendum, Cui nedűm sua Jura illesa debemus conservare . . • omnia premissa universaliter et singillatim .. . perpetuo valitura confirmacione roboramus." Knauz : Mon. 1. 436—438. I.