Esztergom Évlapjai 1936

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Sinka István : Magyarország Árpádkori fő- és székvárosa Esztergom

42 Dr. Sinka István került a veszprémi egyházmegyéből az esztergomi egyházmegye, illetve érseke joghatósága alá.

1 IV, Béla legkedvesebb alkotása azonban a Nyulak szigetén lévő domonkosrendi apácazárda volt, melynek Margit leánya is lakója lett.

2 A krakói, illetve gnezeni lengyel nagyhercegekhez feleségül ment Kunigunda (Kinga) és Ilona (Jolán) leányai is, a férjük halála után a Klarisszák zárdájába léptek. IV. Bélának mind a három leánya szent hírében halt meg. A tatárok esetleges újabb betörésétől való félelem birta rá később Mária királynőt arra, hogy a pilisi erdőség egyik jól védhető hegycsúcsán felépíttesse Visegrád várát. Az építkezés céljaira odaadta egész vagyonát, ékszereit és császári atyjától kapott hozományát is. IV. Béla király a kész várat, ispánságával és a hozzátartozó területekkel együtt (ipsum castrum cum comitatu et districtu Pelys), a királynénak adományozta. Azt is megengedte, hogy a várral szabadon rendelkezhessék egész életében, sőt halála esetére is.

8 A nagy költségbe került, de biztos lakóhelyül kínálkozó vár nemcsak a királyi családnak, hanem veszély esetén, Margit királyleánnyal együtt a Nyulakszigetén lévő apácáknak is menedékhelyül szolgált volna. Ehhez az 1264-ben kelt levelével IV. Orbán pápa is hozzájárult és utasítja az esztergomi érseket, hogy a várnak az említett célra való felhasználását ne akadályozza.

4 E fellegvár, melyhez a régi Pilis megye is tartozott, a királyi családnak kedvelt tartózkodási helyévé lett, a későbbi királyoknak pedig nyaralóhelyül szolgált. Magának IV. Bélának több oklevele kelt Visegrádon. Innen küldte el követségbe 1265-ben Demeter barsi főesperest és gyóntatóját, Pál ferencrendi testvért is IV. Kelemen pápához,

5 aki keresztes hadjáratot hirdetett a tatárok ellen. Ezek azonban ezúttal szerencsére elkerülték hazánkat.

8 Gondviselésszerűnek találjuk, hogy az ország második megalapítója, IV. Béla királyunk, aki uralkodásának elején, családjával együtt utolsónak lakott az esztergomi királyi várpalotában, kívánságához képest Szent István szülővárosában, Esztergomban találta meg nyugvóhelyét. Felesége, Mária királyné és Béla fia mellett temették el az esztergomi ferencrendiek zárdatemplomában, amelyet ő építtetett. A holttestét a budai Nyulak-szigetéről hozták ide, mert ott halt meg a kedvelt Margit leánya közelében, 1270. május 3-án, a Szentkereszt feltalálásának ünnepén. Fülöp esztergomi érsek azután méltóbb helynek találván a főszékesegyházat, a király holttestét oda vitette fel. Innen azonban a pápa parancsára visszakerült a zárdatemplomba,

7 mely a török pusztításnak esett később áldozatul. 1 Fejér: Cod. dipl. IV<3. 495. I. 2 Knauz : Mon. I. 442. 1. 8 Wenczel: Árpádkori új okm. 2. folyt. II. k. 501. 1. — Botka Tivadar: A vár megyék alakulásáról. Századok 1871. 4 Knauz: Mon. I. 505. 1. 5 Knauz: Mon. I. 527. 1. 6 Pauler Gyula : Magyar nemzet tört. II. 263. I. 7 Marci: Cronica, Cap. 82. — Knauz: Mon. I. 574—75 1.