Esztergom Évlapjai 1936

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Sinka István : Magyarország Árpádkori fő- és székvárosa Esztergom

Esztergom Árpád kori fö- és székváros. 39 ebben az évben IV. Ince pápa két levélben ad egyházi ügyekben megbízást a szenttamási prépostnak és káptalannak, valamint a szentgyörgymezői prépostnak, ami annak a jele, hogy ezek a prépostsáságok akkor már megvoltak.

1 Egy 1245-ben kelt oklevelében pedig Bajon külvárosról, a János-lovagok Szentkeresztről nevezett másik házáról, illetve a Kovácsi külvárossal határos földjükről van szó.

2 Közvetlenül a mongol vész utáni évekből származó eme adatok arról tanúskodnak, hogy Esztergom újjá éledése csakhamar megindul, sőt egyházi tekintetben, azon kor vallásosságától vezetve, nem., csekély fellendülést is nyert. Ezen időtájt (1246) hagyta el boldog Özséb esztergomi kanonok is javadalmát, hogy a Pilis hegységben szétszórtan élő remetéket közös szabályok alá gyűjtse és megvesse alapját a később oly híres magyar Pálos-szerzetesrendnek.

3 A tatárok visszatérésétől való félelem a királyt további óvintézkedések megtételére sarkalta. Elsősorban a püspöki városok megerősítését rendelte el. Eme szándékában maga IV. Ince pápa is támogatta, aki 1247-ben levelet intézett az esztergomi és kalocsai érsekekhez, melyben felszólította őket, hogy úgy ők, valamint a vezetésük alá tartozó püspökök a király akaratának és hozzájárulásának megfelelően, új alkalmas helyeket keressenek, ahol veszély esetén népükkel együtt védelmet találhatnak. Az ilyen alkalmas helyek kiépítését és megerősítését tőlük telhetőleg mozdítsák elő.

4 A polgárság életének megvédése és biztosítása vezette IV. Bélát az 1249-ben kelt ama levelének kiadására is, melyben Esztergom lakosságának a várban való letelepülését rendelte el. A székesegyházon kívül azonban fenntartotta a papság számára a Szent István-mártír templomától kezdődő kanonoki házat (monasterium), érseki palotát és a dunai oldalon lévő épületeket, a vár déli sarkáig. Egyszersmind az anélkül is renoválásra szoruló királyi palotát, az összes hozzátartozókkal, teljes tulajdonjoggal, minden kikötés nélkül az esztergomi érseknek engedte át.

5 A királyi udvartartás tehát Esztergomban ekkor már megszűnt, a fővárosi jellegét alig mutatta egyéb, mint Kovácsi külváros, ahol a fegyverkovácsok és pénzverők (monetarii) dolgoztak és a kamaraház (Széna-palota), ahol a kamaraispán (kamaragróf) lakott és ahová 1 Knauz: Mon. I. 353. 1. 2 János lovagok Szent Keresztről nevezett temploma és rendháza (Sfp.) Esztergom Évlapjai II. évf. (1928.) 33-34. 1. 3 Knauz : Mon. I. 363. 1. 4 Knauz: Mon. I. 365.1. 5 Cum propter hostiles incursus et precipue metum reditus Thartharorum, per quos milícia et vires Regni nostri. domino permittente, fuerant diminuta, residuum popuíí de Civitate Slrigon., qui deo auxiliante eorum manus evaserant, salvare cupientes, de consilio Jobagianum Regni nostri in Castrum Strigon. translocaremus; attendentes, quod una cum Venerabili Patre nostro, sancte Strigon. sedis Metropolitano Cives communiter non possent commode residere et quod hedificia et Curiae, ad archiepiscopum pertinencia, locum spaciosum obtinebant; Palacium nostrum regium cum omnibus Domibus et utilitatibus. ac pertinenciis suis, que vetustate diruta fuerant et reparacione sumptuosa indigerent, cum venerabili Patre nostro Stephano Strigon. archiepiscopo commutavimus, ea sibi nomine Strigon. ecclesie pleno iure et dominio, omni prorsus excepcione remota, tradidimus." Knauz : Mon. I. 375—376. 1.