Esztergom Évlapjai 1936

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Sinka István : Magyarország Árpádkori fő- és székvárosa Esztergom

38 Dr. Sinka István (Óbuda) népének oda való települését elrendelte, találjuk feljegyezve, hogy az általa alapított Szent Mária egyháza, a budai várhegyen (in monte Budensi) épült

1. Az újonan betelepült hegyet ugyanis, a régi Budvárról kezdték elnevezni és így lett a neve Budavára, míg az ősrégi, káptalannal is biró Budvárat ezidőtől kezdve, megkülönböztetésül Óbudának (Vetus Buda) hívtákRogerius mester, Siralmas krónikájában (Carmen miserabile) az összes városok között legkülönbnek mondott Esztergomról azt írja, hogy lakosai közül alig menekült meg több, tizenöt embernél. A város végpusztulásáról azonban mégsem beszélhetünk. A lakosság zöme, ugyanis, a tatárok elől fenn a várban keresett menedéket, amelyet Simon és Bertrand ispánok oly hősiesen védelmeztek meg. Simon ispán vitézségét és kitűnő szolgálatait a visszatérő IV. Béla is elismerte, amikor egy 1243-ban kelt levelében jutalmul az Esztergom közelében lévő Csenke birtokot adományozta neki, illetve azt visszaadta.

2 A várba menekült lakosság és más jövevények a tatárok elvonulása után csakhamar visszatértek a királyi városba és annak újraépítéséhez fogtak. A tatárok pusztításától legtöbbet a gyengén épült külvárosok szenvedtek. így az örmények városrészét a mongol had alapjában forgatta fel. Erről értesülünk IV. Béla királynak egy 1243ban kelt másik leveléből, amellyel az örmény kereskedők szabadalmait újította meg, mivel az eredeti levelük odaveszett.

3 A latinok városrészében lévő paloták és kőházak azonban lakható állapotban maradtak. Így maradt meg ott a káptalannak is egy kőháza, a kalmárok árúcsarnokaival szemben, ahonnan egy utca vezetett a Szent Miklós templomához. Ezt a házat a káptalan, 1242-ben, húsz évre Ádám mester, esztergomi polgárnak adta bérbe.

4 Egy másik kőháza is volt a káptalannak a főpiacon, Széna (Zenie) palota mellett és ezzel összefüggő nagy telek, melyet a Szent Lőrinc templomától egy utca választott el. E házat és telket a káptalan 1243-ban Herbard és Ibur esztergomi polgároknak adta ki tizenöt évre.

5 Még ugyan1 Hazai okmánytár. VII. 116. 1. 3 „Bela IV. Rex Comiti Simeoni Hispano ob multiplicia servitia eius. imprimis quia „in adventu pestifero Tartarorum tam in conflictu campestri, quam etiam in conservatione castri Strigoniensis exercuit nobis servitiorum exenia laude digna," terram Chenke, prius ab ipso ablatam, restituit. Knauz: Mon. I. 345. 1. 3 Bela IV. Rex „cum Armeni, Praedecessorum ipsius Domini Regis et suo temporibus in Strigoniam ad hospitandam congregati, privilégium super libertate eorum obtentum, Tartaris totam villám Strigoniensem hostiliter invadentibus et eam funditus destruentibus, amisissent." . . . innovat. Knauz : Mon. I. 345. 1. 4 „Nos Strigoniense Capitulum . . . Magistro Ade, Speciario, civi Strigoniensi . . . quandam domum nostram lapideam, sitam in vico Latinorum Strigoniens. habentem introitum et exitum ante cameras mercimoniales et conterminam vico, qui de dictis cameris mercimonialibus ducit ad ecclesiam Sancti Nicholai Strigon., ab hac die, videlicet S. Michaelis archangeli, usque ad viginti annos proxime futuros." Knauz: Mon. I. 344. 1. 5 Capitulum Strigoniense . . . Herbordo et lbur, civibus Strigoniensibus, locamus domum nostram lapideam cum curia circumiacente, sitam super fórum Strigoniense,. prope palacium Zenie . . . item quandam curiam, ex posteriori parte dicte domui lapidee contiguam, versus sanctum Laurencium, quadam via solummodo intermedia . . . solvere annuatim duas Marcas argenti pro dicta domo lapidea, et unum fertonem pro dicta curia, nomine pensionis usque ad^quindecim annos. Knauz : Mon. I. 354. 1.