Esztergom Évlapjai 1936

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Sinka István : Magyarország Árpádkori fő- és székvárosa Esztergom

Esztergom Árpád kori fö- és székváros. 29 kat tartották és árusították. Azt is hozzáteszi, hogy- ezen területhez a királyi udvarnokoknak többé semmi joguk nem lesz.

1 Ezen adománylevélből is kitűnik, hogy a királyi udvarnokokat Esztergom város területéről akkor máshová, bizonyára Fehérvárra helyezték át és azok oda is költöztek. Mindamellett Imre király Esztergomot tekintette továbbra is királysága fővárosának. Itt tartotta fogságban az ellene harmadszor (1203) is fellázadt öccsét, András herceget is, akit az élete kockáztatásával saját kezűleg fogott el. Először Kene várába záratta, innen azonban rövidesen Esztergomba hozatta, mert biztosabbnak vélte, ha lázongó öccsét a székhelyén, az esztergomi várban őrzik.

2 András feleségét, merániai Gertrudot, az istriai és krajnai őrgrófnak, Bertholdnak leányát pedig minden vagyonától megfosztotta és hazaküldötte atyjához, mert e nagyravágyó nő volt a király és az öccse közötti ellentétek legnagyobb szítója. Az admonti krónika és más források feljegyzése azonban, mely szerint Imre király a lázadó András herceget az esztergomi palotában (in palatio Strigoniensi, quod alio nomine Gran vocatur) őriztette, aligha vonatkozhatott a városban lévő Zenie-palotára.

8 Mert a körülötte lakó udvarnokokat, mint fentebb említettük, már az előző évben máshová helyezte, tehát ott alig maradhatott több néhány szolgálattevő embernél. Már pedig az akkori idők bizonytalansága miatt, a lázadó herceg őrizetére és folytonos szemmel tartására volt szükség, nehogy a hívei őt a fogságból kiszabadítsák. Ez pedig csak fenn a királyi várpalotában az erre kijelölt helyen volt lehetséges. Imre király már súlyosan beteg volt, amikor László fiát, III. Ince pápa hozzájárulásával, Ugrin érsek által királlyá koronáztatta (1204). András öccsét pedig szabadon bocsájtotta és fia nagykorúságáig annak gyámjává és az ország kormányzójává tette meg. Imre király itt halt meg az esztergomi várban, a magyar krónikák szerint azonban Egerben temették el. András herceg most elérkezettnek látta az időt arra, hogy a királyi hatalmat magának megszerezze. Mindenekelőtt nejét, Gertrudot hozatta haza Esztergomba, ahonnan az özvegy Konstancia királynő és a gyermekkirály, III. László, csakhamar menekülni voltak kénytelenek. A királyné mintegy harmincezer ezüst márkát érő kincseit az esztergomi szentkirályi Jánoslovagoknál hagyta. Visszaszerzésükért, III. László korai halála után, még hosszú ideig pereskedett II. András 1 „Sed quod quedam (terra) uduornicorum nostrorum Strigoniensium in medio, circa ecclesiam sancti Laurencii remanebat, ipsam ad peticionem venerabitis patris domini Job, archiepiscopi Strigon., dilecti et fidelis nostri, predictis fratribus, intuitu fidelitatis eorum, et pro nostra ac eiusdem patris nostri (Bele) salute sempilerna, donavimus perhempniter possidendam, ne predicti udvornici nostri habeant aliquando causam ipsos fratres perturbandi." (Knauz: Mon 1. 163. 1.) 8 Henricus Ungarorum rex — Andreám fratrem suum, de invasione Regni suspectum habens, captivavit et in palatio Strigoniensi, quod alio nomine Gran vocatur, custodiae mancipavit, uxorem vero eius, filiam Berchtoldi ducis Meraniae, omnibus bonis destitutam, ad terram propriam suam remittere permisit. (Katona : Hist. Crit. IV 695. — Knauz: Mon. I. 168. 1.) 3 Pleidell Ambrus: A magyar várostörténet első fejezete Századok. (1934.) LXVIII. évf. 1—3. szám. 39. 1.