Esztergom Évlapjai 1936
ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Sinka István : Magyarország Árpádkori fő- és székvárosa Esztergom
30 Dr. Sinka István ellen. III. Honorius pápa egy 1220-ban kelt oklevelében is ebben a sokáig húzódó pörben ítélkezik. 1 II. Andrást János kalocsai érsek koronázta királlyá (1205) és az még azon évben esztergomi érsekké lett. Koronáztatásának emlékére a király az esztergomi kanonokoknak „örök időkre" minden évben száz ezüst márka kifizetését rendelte el. 2 Mindez azt bizonyítja, hogy II. András, a bátyja halála után, családjával együtt Esztergomban tartózkodott; bár később, hosszabb időre Pozsonyba költözött. A pozsonyi tartózkodásra mutat II. Andrásnak egy későbbi oklevele, mely szerint megengedi, hogy a pozsonyi várból a királyi udvarral Esztergomba jött egyes szolgálattevőket (Castrenses Posinienses) az esztergomi érsek népei közé felvehessék. : i A királyi család pozsonyi tartózkodása idejében kérték meg Hermann thüringiai őrgróf fiának, Lajosnak számára II. András négyéves leányát, Erzsébetet, akinek Gertrúd királyné tömérdek kincset és drága holmit adott hozományul. 4 A nagyravágyó királyné befolyása érvényesült több fontos magyar méltóság betöltésénél is. Öccse, Berthold már huszonhárom éves korában a kalocsai érseki székbe került, majd horvát bán és erdélyi vajda lett. Az idegenek pártolása és ezek túlkapásai, nem kevésbé a királyné pazarlása idézték elő a magyar főurak összeesküvését is, amelynek 1213-ban a pilisi erdőben Gertrúd áldozatul esett. A fényes vadásztársaság, amelyben az összeesküvés tagjai is résztvettek, minden bizonnyal az esztergomi várból indult el a pilisi erdőkbe. Gertrúd királyné holttestét a pilisi cisztercita apátsági templom kriptájában temették el. A hely emlékét a Csév község közelében lévő Klastrompuszta neve őrizte meg. 5 A székhely változtatásával mindig együtt járt az udvarnokok költözködése is. Még Imre király idejében Fehérvárra költöztek az udvartartással, most pedig II. András uralkodása alatt egy részük onnan újból visszakerült Esztergomba. Erre mutat az a per, amelyet az udvarnokok a Szent Lőrinc-templom körül lévő földek miatt 1221ben az esztergomi káptalan ellen indítottak. Miklós nádor ugyanis, mint a király helyettese, Imre király adománylevelei alapján, a káptalannak ítélte oda azokat. Az ítélet végrehajtásával az esztergomi pénzverők egykori mestere volt megbízva.' 1 A káptalani birtoklás folytonossága mellett bizonyít az, hogy II. András király a káptalan vámszedési jogát már előbb (1215) a Kakath (Párkány) falu révére is kiterjesztette. Azon időben a Duna két partja közötti átkelési„forgalmat a szentkirályi János-lovagok rendháza bonyolította le. Ök fogadták 1 „Honorius PP. III. quaerelam Constanciae, Emerici regis viduae, Romanorum Imperatricis „quod cum olim quasi capta in Ungaria remansisset . . . (Andreas) Ungariae rex illustris pecuniam et res alias pretiosas usque ad valentiam triginta milium marcarum, quas in domo Hospitalis Jerosolimitani apud Slrigonium deposueral, nec Deo, nec loco deferens per violentiam occupavit," Regem per episcopum Vesprim. ad restituenda ablata stringit. (Fejér: Cod. Dipl. III. I. 296. I. — Knauz : Mon. 1.224.). 2 Knauz : Mon. I. 185. 1. 3 Knauz : Mon. I. 208 1. 4 Dr. Erdélyi László : Árpádkor 180- 1. 6 Knauz : Mon. I. 204. I. 6 Knauz: Mon. I. 231. 1.
