Esztergom Évlapjai 1936

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Sinka István : Magyarország Árpádkori fő- és székvárosa Esztergom

Esztergom Árpád kori fö- és székváros. 27 továbbra is Esztergomot tekintik székhelyüknek. Ha a körülmények gyakran távol is tartják őket Esztergomtól, családjaik állandóan itt tartózkodnak. Csak a tatárjárás után, amikor Esztergom, a vár kivételével, teljesen elpusztult és az ország újjáépítése is új feladatok elé állította a királyt, hagyta el IV. Béla véglegesen Esztergomot. András herceget atyjának tett esküje kötelezte, hogy a neki hagyott kincseken keresztes hadat vezessen a Szentföldre. Hozzá is fogott a had megszervezéséhez, de csakhamar kitudódott, hogy ő tulajdonképpen Imre király ellen gyűjti a sereget. Imre mindent elkövetett a trónja biztosítása érdekében. Mindenekelőtt külföldi hatalmakkal keresett összeköttetést. Nőül vette az arragoniai királynak, II. Alfonznak leányát, Konstanciát, akivel a fényes lakodalmát Esztergomban tartotta meg. Az esküvőn Henrik cseh fejedelem is megjelent, akivel Imre szövetséget kötött.

1 Idejében értesítette trónja veszélyéről a Szentszéket is. III. Ince pápa (aki 1198-ban került a pápai trónra) emlékeztette Andrást az atyjának tett esküjére és komolyan intette őt, hogy ne merészeljen fegyvert fogni a király vagy az ország ellen.

2 Imre király arra is törekedett, hogy adományaival a magyar főurakat és főpapokat a maga számára megnyerje. Különösen atyai tanácsadójában, Jób esztergomi érsekben bízott, akit III. Ince pápa egyelőre fel is oldott azon fogadalma alól, hogy a Szentföldre induljon. Hasonlóképpen felmentést adott a nádornak és Imre többi híveinek is, mindaddig, amíg a nyugalom ismét helyreáll az országban.

3 III. Ince pápa az 1198-ban kelt levelében az esztergomi egyházat az összes jogaiban és kiváltságaiban megerősítette.

4 Imre ennél sokkal többet tett. Az esztergomi érsekeket nemcsak abban a régi jogukban erősíti meg, hogy a királyi jövedelmek egy tizedét továbbra ís élvezhetik, hanem ugyanakkor örök időkre nekik adományozza a várban lévő királyi palotát, azon kikötéssel, hogy szükség esetén a királyt oda befogadni kötelesek.

5 Még ebben az évben megerősíti az esztergomi káptalant is a piaci vámszedés (helypénz) jogában és az eddigi háromnegyed részhez hozzáadja a negyedik részt is, bár az előző adományokról szóló oklevelek a székesegyház égésekor megsemmisültek. Ezen adományt Ince pápa is megerősítette.

8 Imre királynak említett adományai már a királyi székhelynek máshová való áttételét is célozták és általuk azon régebbi felfogás is érvényre jutott, mely szerint „a király és az ország első főpapja egy 1 „Instruebat tunc Emericus Hungarorum Rex, Belae filius, ingentique apparatu nuptias cum Constantia Arragoniae Regis filia Strigonii adornabat, ad quas Henricum quoque Bohemiae Principem invitaverat." (Dubravius : Hist. Boh. I. 378. — Knauz Mon. I. 152. 1.) 3 Knauz: Mon I. 154. I. 3 Knauz: Mon. I. 153. 1. 4 Knauz: Mon. I. 154. 1. 5 . . . Item pro salute nostra et pro discordia vitanda, exemplo sanctorum regum. donavimus in perpetuum domum regalem in Castro Strigon., que nondum fűit opere consumata, eidem Strigon. Archiepiscopatui; tamen tempore necessitatis nostre ipse domínus Archiepiscopus nos in eadem recipere teneatur. (Knauz : Mon. I. 156. 1.) 6 Knauz: Mon. I, 156. és 159. 1.