Esztergom Évlapjai 1936

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Sinka István : Magyarország Árpádkori fő- és székvárosa Esztergom

26 Udvari papjai és gyermekeinek nevelői is többnyire a ciszterciták voltak.

1 III. Béla az európai uralkodó családokéhoz hasonló gondos nevelésben részesítette a gyermekeit, akikre egyénenként is nagy hivatás várt: Imre és András fiai magyar királyok lettek, Margit és Konstancia leányai pedig külföldi uralkodók feleségei. A francia udvarral rokonságban élő magyar király a Hohenstaufokkal is kereste az összeköttetést. Barbarossa Frigyes egyik leányát már hét éves korában eljegyezte Imrével és ez okból fiát 1182. pünkösdjén meg is koronáztatta. A császár Zsófia nevű kislánya azonban két év múlva meghalt. A rokoni kapcsolatok felújításét jelentette volna a császár Frigyes nevű fiának Konstanciával való házassága is, de a hercegnek a Szentföldön bekövetkezett halála ezt is meghiúsította. Konstancia később (1194) első Ottokár cseh királyhoz ment nőül. Béla király Margit nevű leánya még 1180-ban II. Angelosz Izsák görög császárnak lett a felesége. Mikor a Szentföld a törökök kezére került, valamennyi keresztény uralkodó összefogott annak visszafoglalására. Fogadalmat tett erre III. Béla is, de betegsége miatt már nem vehetett részt a keresztes háborúban. Fogadalma teljesítésére azonban András fiát kötelezte a halálos ágyén, akinek erre a célra nagy kincset hagyott. Béla király 1196. április 23 án (éppen Béla napján) halt meg és első neje, Antiochiai Anna mellé temették el Fehérvárott. Csontvázaik a XIX. századi ásatások során teljesen épségben kerültek elő a fehérvári Bazilika romjai alól. Országos gyászpompával temették el földi maradványaikat 1898-ban a budavári koronázó templom egyik oldalkápolnájába, ahol díszes síremléket állított nekik a nemzeti kegyelet. Béla második nejének, Margitnak nem volt gyermeke. A jó szívű királyné nem sokáig élt a férje halála után. A következő évben a Szentföldre induló német zarándokokhoz csatlakozott, de oda már betegen érkezett. Nemsokára meghalt és Akkonban temették el. III. Béla nyugat felé irányuló külpolitikájával és bölcs uralkodásának minden cselekedetével arra törekedett, hogy Magyarországot naggyá és gazdaggá tegye. Nagyszerű építkezéseivel és állandó udvartartásával pedig Esztergomot igazi királyi székvárossá emelte. IV. A királyi székhely a tatárjárásig. Esztergomnak, az ország székhelyének, a nyugati városokéhoz mérten is nagyarányú fejlődése és jelentősége a XIII. század folyamán nem csekély mértékben hanyatlott alá. A hatalomért való versengés, mely a század elején, az 1194-ben másodszor is megkoronázott Imre és öccse, András herceg között folyt le, Esztergomot az állandó királyi székhely jellegétől fosztotta meg és utóbb is Imrét a székhelynek máshova való elhelyezésére kényszerítette. Az új királyi székhely kialakulása azonban nem történhetett meg máról-holnapra. Adataink bizonyítják, hogy az Árpádházi királyaink 1 Forsler: III. Béla király emlékezete c, mű 115—144. lapjain.