Esztergom Évlapjai 1936

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Sinka István : Magyarország Árpádkori fő- és székvárosa Esztergom

Esztergom Árpád kori fö- és székváros. 25 írás van. Hasonlóképen leborulva látjuk a székesegyház másik építőjét, Jób érseket is, „Jób Archieps" jelzéssel.

1 A várnak és a mögötte látszó királyi palotának remek kivitelű képét megtaláljuk az esztergomi „latinok" kettős pecsétjén is, melynek a XIII—XIV. századból való pecsétnyomója a Magyar Nemzeti Múzeumban van.

2 A pecsét hű mása kőbe vésve az esztergomi városháza oromzatán is látható. III. Béla a királyi adományával nemcsak a székesegyház újjáépítését tette lehetővé, hanem az egyház megerősítését is célzó egyéb rendelkezéseivel a magyar nemzet művelődését és megerősödését segítette elő. Az ő uralkodása alatt lett országos jelvénnyé a pajzsba foglalt kettős kereszt. A legjobb viszonyban volt Béla III. Sándor és VIII. Gergely pápákkal. Erre mutat az is, hogy I. László királyt az ő kérésére avatták szentté (1192). Megnyerte maga számára Lukács érseket, a legnagyobb ellenfelét is. Egy 1181-ben kelt oklevél kiállításánál a jelenvoltak között még olvashatjuk az ő nevét. De a következő évben már nem élt, mert Imrét 1182. év pünkösdjén „Nicolaus Archiepiscopus Strigonii, Luce successor" koronázta meg. Sikerült megnyernie a jóindulatát és hűségét az esztergomi társas káptalannak (konventus) is, melynek fenntartásához az esztergomi vám háromnegyed részét engedte át.

3 Az esztergomi érsekség jogait többször megerősítették a pápák III. Béla uralkodása alatt. Esztergom határában akkor már két rendház is volt, mindkettőt még II. Gyécsa király alapította. Egyik a Szent János lovagoké, a mai Szentkirályi dűlőben, a Duna mellett, melynek alapításáról III. Orbán pápának 1187. június 23-án kelt leveléből értesülünk. E szerint a rendház és a templom az Obon (Abony) nevű földterületen épült, fenntartásához a pilisi erdőből naponkint öt szekér fa járt.

4 Hozzá tartozott a táti konvent is (ecclesia sancte Marié de [Thout] Tát), melyet 1181-ben III. Béla alapított. A másik rendház a bélpoklosokat és más betegeket ápoló Szent Lázár lovagok zárdája és temploma volt. Erről egy 1181-ben kelt határjárási levélben van említés téve, pontos helyéről pedig a városnak 1767-ben Szalóky János által készített térképéről szerezhetünk meggyőződést.

5 III. Béla uralkodása alatt létesültek az egresi (1179), pilisi (Klastrompuszta, 1182), szentgotthárdi és zirci (1184) cisztercita apátságok is. A francia eredetű, gazdálkodással és tudományokkal is foglalkozó szerzeteseket a király igen kedvelte. 1 Dr. Czobor Béla : Az esztergomi elpusztult bazilika. Bpest, 1900. 13—14. 1. 2 Knauz: Mon. 1. 64-6"'. 1„ leírása 687. 1 3 „Bela tertius. secundi Geisce regis fílius, dei gracia Ungarorum rex . . . notum fieri volumus, quod tempore Luce, venerabilis Archiepiscopi Strigon., canonicis ecclesie beati Adalberti duas partes tributi de foro Strigoniensi, ad ius regis pertinentis, divine renumeracionis intuitu contulimus. Terciam vero eiusdem tributi partém, Job eiusdem loci existente archiepiscopo reverendo, in utilitatem et profectum predictorum canonicorum ordinavimus; quarta tantum parte ad usus regios retinentes." Knauz : Mon. I. 137. 1. 4 Knauz: Mon. I. 115. 1. 5 Jánoslovagok temploma és rendháza Esztergom mellett (Sfp). Esztergom Évlapjai, 1926. évf. 28. 1. — Szalóky János 1767-ben készült térképe a városházán (gazdasági hivatal) található meg.