Esztergom Évlapjai 1936

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Sinka István : Magyarország Árpádkori fő- és székvárosa Esztergom

14 Dr. Sinka István valószínűleg a Szent Adalbertről elnevezett székesegyház kriptájában temették el. Arnoldus Lubecensis, német iró, e keresztes hadjárat leírásában Esztergomról is megemlékezik és felemlíti, hogy a természeti fekvésénél fogva igen erős várost egyrészről a Duna, másrészről pedig egy másik folyó övezi, melynek Grana volt a neve. Innen kapta a túlsó parton lévő város és vár a nevét (Gran).

1 III. István halála után a főurak nem tudtak megegyezni az új király személyében. Legnagyobb részük az özvegy királyné pártján állott és várták, hogy a születendő gyermeke, mint a trón várományosa, fiú lesz-e ? Egy másik rész Béla herceget, az elhunyt király testvérét kivánta a trónra, aki ifjú korától fogva Mánuel görög császár udvarában tartózkodott, azt szerintük legjobban megilleti a trón. Sokan azonban attól tartva, hogy Béla a görög udvarból idegen kormányzási formát és szokásokat hoz be az országba, Gyécsát, Béla testvérét akarták királynak. Ezekhez csatlakozott az esztergomi érsek és a káptalan is. A Konstantinápolyból fényes kísérettel és királyi pompával hazaérkező Béla herceget Lukács esztergomi érsek vonakodott megkoronázni, mert attól félt, hogy az ifjú herceg, mint törvényesen megválasztott király, a görög császár jogara alá fogja helyezni az országot. III. Sándor pápa meghagyásából 1174. május 13-án a kalocsai érsek koronázta őt meg.

2 Béla azonban kerülni akart minden újabb ellentétet, azért még a koronázás napján oklevélben ismerte el, hogy a királyokat koronázó jog továbbra is az esztergomi érseket illeti meg.

3 Hogy az esztergomi káptalan tagjait is megnyerje magának, egy másik oklevélben nekik adta az esztergomi piaci vám kétharmad részét.

4 Ezzel a megbékülést kereső cselekedeteivel is fényes tanújelét adta III. Béla az uralkodásra termettségének. Az ő uralkodása alatt érte el Esztergom a legnagyobb fejlődését, amikor európai színvonalú fővárossá emelkedett. III. Esztergom III. Béla állandó királyi székhelye. Az előző fejezetben csak egy-egy adattal bizonyíthattuk, hogy Esztergom Szent István halála,. után, különösen Kálmán uralkodása óta, továbbra is megmaradt Árpádházi királyaink székhelyének. III. Béla, aki egész uralkodása alatt Esztergomban lakott, már arra törekedett, hogy itt a nyugati királyok udvaraihoz hasonló fényes udvartartása és állandó királyi székhelye legyen. A görög császári udvarban töltött évek alatt módjában volt Bélának megismernie a görög1 „Applicuerunt ad urbem quamdam, quae naturaliter est munitissima; nam ex uno latere cingitur Danubio, ex alio alveo profundissimo, qui Grana dicitur, a quo arx et civitas, quae in altéra ripa est, nomen accepit." (Knauz : Mon. 1. 121. 1.) 2 Knauz : Mon. I. 122. 1. 3 „Ego Bela (Dei) gratia Ungarie, Dalmatie, Croatie. Rameque Rex, divina disponente clementia suscipio Coronam de manu Colocensis Archiepiscopi, sed non in preiudicium Strigon. Ecclesie, quominus Ungarici Reges ab eiusdem ecclesie Archiepiscopís semperdebeant in posterum coronari." (Knauz: Mon. I. 123. 1.) 4 Knauz: Mon. I. u. o.