Esztergom Évlapjai 1936

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Sinka István : Magyarország Árpádkori fő- és székvárosa Esztergom

Esztergom Árpád kori fö- és székváros. 15 római kulturát és a pompás keleti művészetet, amelyek különösen nagy hatással voltak a magyar herceg lelkére. A székhelyén, Esztergomban épített királyi palotája már a nagy uralkodókéhoz hasonló gazdag művészettel épült fel, amit a közelmúlt években az esztergomi várban napfényre került királyi termek és kápolna architektúrája és falfestményei igazolnak. A királyi palota feltárásának feltünéstkeltő eredményei időszerűvé teszik, hogy a középkori Esztergomot naggyátevő emez uralkodónkról részletesebben is megemlékezzünk. Béla herceg 1148-ban, valószínűleg Esztergomban született és itt az esztergomi várban nevelkedett tizennégy éves koráig, amikor Mánuel görög császár kívánságára a konstantinápolyi udvarba került. A görög császárnak az volt a szándéka, hogy egyetlen leányát a magyar herceggel összeházasítja és reájuk hagyja a kelet-római császárságot, ha fiú utóda és örököse azután sem születik. Mánuelnek ez az elhatározása valójában a görög császárok évszázados törekvéseinek módosítását jelentette, mert a görög hűbériségnek Magyarország fölé való kiterjesztése helyett, ilyen módon igyekezett a császárságot Magyarországgal összekapcsolni és a régi vágyát, az egykori római birodalom visszaszerzését, megvalósítani. A görög császárok azon törekvése, ugyanis, hogy fennhatóságukat a magyar királyság fölé is kiterjesszék, régibb keletű. Az első kedvező alkalom akkor kínálkozott, amikor a magyar királyoknak a német-római császárokkal szemben kellett az ország függetlenségét megóvniok, és ezzel kapcsolatosan a pápasággal is ellentétbe kerültek. Az 1054 ben elszakadt görög egyház már I. András király uralkodása alatt megkísérelte, hogy Magyarországot elvonja a római összeköttetések elől és IX. Leó pápa neheztelését felhasználva, koronaküldéssel akarta azt a görög császári udvar és az elszakadt görög egyház érdekkörébe vonni. Megismétlődött a koronaküldés húsz év múlva, I. Gyésza uralkodása alatt, amikor VII. Gergely pápa hűbéri hódolatot kivánt a magyar királytól, mely jogosabban illeti meg a koronát küldő pápaságot, mint a német császárt. A görög udvarnál nagy tiszteletben álló Gyésza királynak ekkor VII. Dukasz Mihály nyílt görög koronát küldött „Geovic despota, a turkok hívő králja" felirattal és Gyésza törökösen lehajló bajuszú zománcos képével.

1 Sőt 1075-ben Gyésza másodszor a görög udvarból nősült, elvette feleségül Nikeforosz Botonejatész görög hadvezérnek, a későbbi görög császárnak unokahugát, Szünadenét. Szorosabbá vált a két ország közötti kapcsolat Komnénosz János uralkodása alatt, aki 1104-ben még mint tizenhat éves trónörökös vette nőül Szent László király árváját, Priskát (Piroskát), görög nevén Irénét. Fia az 1143-ban trónra lépő Mánuel, akinek ereiben már magyar vér is folyt, a tervének elérésére minden eszközt felhasználva, szívesen látta udvarában II. Gyécsa magyar király öccseit, Lászlót és Istvánt. Sőt Istvánt összeházasította bátyjának, Izsáknak leányával, Máriával; majd erősen támogatta őt a magyar trón megszerzésében. Arra számított, hogy ily módon az ő befolyása is növekedik Magyarországon és hűbéresévé teheti a magyar királyt. A senioratus jogán ' Dr. Erdélyi László: Árpádkor. Bp, 1922. 119. 1.